Az eljárást a Gazdasági és Pénzügyi Unión (EMU) belüli stabilitási és növekedési paktum létrehozásával emelték az unió működéséről szóló szerződésbe, jelenleg az úgynevezett korrekciós ág részét képezi. A vonatkozó cikkely főszabálya szerint "a tagállamok kerülik a túlzott államháztartási hiányt". Az eljárással kapcsolatban a szerződés úgy fogalmaz, hogy "az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamok költségvetési helyzetének, államadósság-állományának alakulását a jelentős mértékű eltérések feltárása érdekében. Különösen a költségvetési fegyelem betartását vizsgálja az alábbi két kritérium alapján: a tervezett vagy tényleges költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket (ez 3 százalék), kivéve ha az arány jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet, vagy a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez, illetve, hogy az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott referenciaértéket (60 százalék), kivéve ha az arány elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez." Ez egyben arra is rávilágít, hogy Európában is a GDP-hez mérik az államadósság szintjét.
Mi a büntetés?
Vannak jó tanulók is
A szabályokat a tavaly bevezetett új pénzügyi előírások, a - magyar EU-elnökség egyik sikerének tartott - "hatos jogszabálycsomag" egyebek között azzal egészítette ki, hogy a belső államadósság nagyságát szigorúbban ítéli meg, illetve euróövezeti országok esetében bevezette a pénzügyi szankció lehetőségét. Az euróövezeten kívüli tagállamoknál anyagi természetű szankcionálásra az úgynevezett kohéziós támogatások kifizetéseinek ideiglenes felfüggesztése az elvi lehetőség, de ilyennel az unió még soha nem élt.
Jelenleg a fenti szabályok alapján 23 tagállam áll eljárás alatt, csak Finnország, Svédország, Észtország és Luxemburg tudja tartósan az előírt 3 százalékos szint alatt tartani hiányát. A 23 közül Magyarország helyzete annyiban más, hogy esetében a legrégebben, 2004-ben kezdődött a procedúra - ezzel együtt mi vagyunk a legközelebb ahhoz, hogy szankcióként a Kohéziós Alap pénzcsapjait elzárják előlünk (hogy ennek milyen időtávon lenne hatása, az lásd korábbi cikkünkben >>>). Ilyen még soha nem történt az Unióban, mi lehetünk az elsők.
Tavaly Írország és Nagy-Britannia hiánya volt a legmagasabb, a bizottság tavaly őszi előrejelzése szerint 10,3, illetve 9,4 százalékos, de nekik csak 2015-re kell korrigálniuk a deficitet. Most év végén három ország számára járt le a határidő, közülük Málta kereken 3, Bulgária 2,5 százalékos hiánnyal zárt, míg Magyarország 3,6 százalékos többletet produkált.
Az idén kell kiigazítani deficitjét Olaszországnak, Belgiumnak, Ciprusnak, Lengyelországnak, Lettországnak, Litvániának és Romániának, míg Portugália, Franciaország, Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Dánia, Szlovákia, Szlovénia és Csehország esetében 2013, Görögország esetében pedig 2014 a határidő.
Csak 4 EU-tag ellen nem folyik deficiteljárás, de ez sem jelent felmentést
Az EU-ban nem számít különlegességnek, hogy Magyarország ellen eljárás folyik az államháztartási hiány túlzott mérete miatt: velünk együtt a 27-ből összesen 23 EU-tagállammal szemben folyik ilyen procedúra. Így sincs okunk örülni: más rossz teljesítménye nem ad felmentést, ráadásul mi vagyunk a legközelebb hozzá, hogy forrásokat vonjanak meg tőlünk. Ilyen még soha nem történt.
Csökkenéssel indulhat a kereskedés hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). 
