A Komplex Fogyasztói Bizalom Index több mint 1 ponttal emelkedett, az értéke 2014 decemberében 164 pont. A Fogyasztói Várakozások Index 2014 utolsó negyedévében szinte nem változott, jelenleg 184,5 ponton áll.
Nem tudjuk tovább halogatni a vásárlást
Amíg a családok reáljövedelem-értékének megítélése javult, addig az ország gazdasági helyzetét illetően negatívak a várakozások a rövid, 12 hónapra vonatkozóan. A hosszú, 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében nincs jelentős változás az előző negyedévhez képest.
A Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 3 pontos növekedést követően 2014 decemberében 141,9 ponton áll. A mutató javulásának hátterében az áll, hogy a családok saját anyagi helyzetüket tekintve kicsit bizakodóbbak, a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv ugyanakkor az előző negyedévhez hasonló képet mutat.
„Érdekesen különválik a hosszú távú perspektívák és a családok jelenlegi helyzetének megítélése a fogyasztók szemében. Az emberek sajátosan értékelik a körülöttük lévő környezetet, és míg jelenlegi helyzetükkel szemben belenyugvóan elfogadóak, jövőbeli kilátásaikat negatívan élik meg, vásárlásaik fő mozgatórugója pedig főként az eddig elhalasztott vásárlások szükségessége, ami kedvezőtlen hír a fogyasztás jövőjére vonatkozóan. ” – mondta el Kozák Ákos, a GfK igazgatója.
Akármi történik, úgy érezzük, drágul az élet
33-ról 38 százalékra nőtt a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, míg a munkanélküliségi mutatók a lakosság harmada szerint nem fognak változni.
Az inflációs várakozások kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint az előző negyedévben, továbbra is növekszik az árak emelkedésére számítók aránya, ezt decemberben már a lakosság 72 százaléka gondolta így. A válaszadók átlagosan 7%-os növekedésre számítanak a következő 12 hónapban. A jegybank inflációs várakozása eközben nem éri el az egy százalékot, idén pedig minden bizonnyal negatív volt az inflációs ráta (ezt január 14-én közli a KSH).
Nem csoda, hogy a család reáljövedelmének csökkenését várja minden második megkérdezett (azaz az az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számít.)
Nagyon megutáltuk a hiteleket
A hitelfelvételi kedv az előző negyedévhez képest nem változott jelentősen: továbbra is majdnem minden harmadik ember gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (30%), míg 64 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (versus előző időszaki 60%). A háttérben az áll, hogy a lakosság 28 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további 37 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
A magyarok fele szerint érdemes lakást venni
A vélemények a megtakarításokról nem változtak az előző negyedévhez képest: továbbra is 36 százalék a bizonytalanok aránya, és a lakosság 42 százaléka szerint érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni a megtakarításait, míg 15 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Kis mértékben nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a megkérdezettek 54 százaléka gondolja, hogy ez egy megfelelő időpont a vásárlásra. A lakásuk eladását mindössze 13 százalék tartja érdemesnek.
Két balti állam vezeti a sort. 
