|
| Így érkezne hozzánk is a cseppfolyós földgáz, ha lenne hol átvenni. Forrás: Wikimedia Commons / 青空白帆 |
Az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel fogadta Francis Fannont, az amerikai külügyminisztérium energiaügyi irodájának vezetőjét.
A tárca hétfői közleményében azt írta, Magyarország abban érdekelt, hogy több forrásból tudja beszerezni az energia szükségleteit. Ez nem csak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés, ennek az elérése azonban "nem csak rajtunk múlik" - jelezték.
"Magyarország minden szükséges intézkedést megtett" és ezért Szijjártó Péter amerikai tárgyalópartnerének segítségét kérte abban, hogy "mozdítsák előre a többi közép-európai ország együttműködési készségét a közép-európai energiaellátás javítása érdekében" - áll a közleményben.
Melyik közép-európai ország együttműködési készségével van baj?
Röviden: Horvátországéval.
Hosszabban: Magyarország - Európa más országaihoz hasonlóan - energiaügyben nagyon erősen függ Oroszországtól, az orosz gáztól. Erre csak ráerősítettünk akkor, amikor - tisztázatlan körülmények között - úgy döntöttünk, hogy a paksi atomerőmű kapacitásfenntartását orosz technológiával, orosz hitelből biztosítjuk. Az utóbbi években egy témakörben mégis felmerült az orosz energiafüggőségünk csökkentése: Magyarország nagy erőket mozgósít annak érdekében, hogy az Egyesült Államoktól cseppfolyós földgázt (LNG-t) vásárolhasson.
|
Néhány óra múlva okosabbak leszünk? Andrej Plenkovic horvát kormányfő meghívására hétfőn egynapos munkalátogatásra Zágrábba utazik Orbán Viktor miniszterelnök; a tárgyalás után közös sajtótájékoztatót terveznek. |
Ez a távolság miatt vezetékes szállítással nem lenne reális alternatíva az orosz földgázzal szemben, egy LNG-terminál azonban megnyithatná a kapukat. Ezt a horvátországi Krk szigetéhez tervezik, már évek óta, a projekt azonban sehogyan sem akar haladni. Bár már 2015-ben is kiemelt fontosságúnak nevezte a horvát parlament a beruházást, mégsem nagyon történt semmi az ügyben. Idén nyáron a horvát parlament megszavazta a krki LNG-terminál építésének felgyorsításáról szóló törvényt, ám a terminál kapacitásainak előzetes lefoglalását célzó Open Season eljárás lezárását már háromszor is el kellett halasztani - hol a technikai feltételek hiányoztak, hol nem volt elég jelentkező az egyébként igencsak kevés szereplős piacon. A horvátországi szállítási rendszerüzemeltető, a Plinacro honlapján megjelent legfrissebb tájékoztatás szerint most épp 2019. január a határidő.
A 2,6 milliárd köbméter kapacitású LNG-terminál Magyarország gázellátása szempontjából fontos új forrást jelenthetne. Ez évente 1,7 milliárd köbméter gáz szállítását tenné lehetővé Magyarországra. (Ehhez a Magyarországot Horvátországgal összekötő gázvezetéket kétirányúsítani kell, a beruházásra a két ország már alá is írta a szándéknyilatkozatot - tényleg úgy tűnik, hogy a magunk részéről nem tudunk sokkal többet tenni az ügy érdekében, talán azon kívül, hogy kibékülünk a horvátokkal - lásd alább.)
Szijjártó tavalyi értékelése szerint "Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz". Szijjártó hozzátette, hogy jelenleg a legjobb megoldás a horvát LNG-terminál megépítése lenne, ráadásul amerikai befektetők is érdeklődnek a részvétel iránt. A horvátországi terminál - elhúzódó - megépítése a magyar álláspont szerint Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében jól megvalósítható lenne.
Itt jön a képbe a Külügyminisztérium korábbi energiabiztonságért felelős utazó nagykövete, Orbán Anita, aki jelenleg a texasi, Houston-központú LNG-óriás, a Cheniere Energy munkatársa. Orbán 2014 tavaszán írásos jelentést is tett egy kongresszusi albizottságnak Washingtonban, amely az LNG-export hatását vizsgálta az amerikai külpolitikára. A háttérről itt írtunk bővebben >>
Nem vagyunk túl jóban, és az oroszok is igyekeznek a pályán maradni
|
Közösen fordulunk Brüsszelhez Szijjártó Péter októberben egyeztetett Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel a témában; a jövő év végére adottak lesznek a fizikai feltételei annak, hogy Horvátországból Magyarországra gázt lehessen szállítani, ezért annak érdekében, hogy egy megkötendő gázvásárlási megállapodás esetén a szállítási tarifákat fixálni lehessen, a két ország az Európai Bizottsághoz fordul. |
A projekt megvalósulása Magyarországnak rendkívül fontos lenne (még ha jelentősége túl is mutat azon), a magyar-horvát viszony azonban egyáltalán nem felhőtlen. A horvátok nem engedik el Hernádi Zsolt Mol-vezér állítólagos vesztegetési ügyét, nemrég sikerült kilobbizniuk, hogy Hernádi újra felkerülhessen az Interpol körözési listájára. Erre válaszul Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten lengetett be egy fenyegetést: "ha a Mol problémát fölemeljük a horvát–magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről egy erőteljesebb föllépést fog indokolni, és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát–magyar kapcsolatokat" - fogalmazott a miniszterelnök.
Az oroszok sem nézik tétlenül, ahogy elhalásszák a piacukat: tavaly szeptemberben hosszú távú gázszállítási megállapodást írt alá a Gazprom orosz gázipari vállalat a legnagyobb horvát földgázimportőrrel. A megállapodással csaknem teljes egészében fedezni tudják Horvátország importszükségletét, és meg is pendítették: így talán már nincs is szükség arra a Krk-szigeti LNG-terminálra.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
