A Fülöp-szigeteki parti őrség azzal vádolja Kínát, hogy vízágyúkkal lőtte, és megtámadta az ellátmányt szállító hajóikat és a parti őrség egyik hajóját, és az egyiknek "súlyos kárt" okozott, míg a kínai parti őrség szerint a Fülöp-szigeteki hajó szándékosan ütközött – írja a CNBC.
Kína szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, amelyen több mint 3 ezer milliárd dollár értékű éves hajóforgalom halad át, beleértve a Fülöp-szigetek, Vietnám, Indonézia, Malajzia és Brunei által követelt részeket is.
Egy választottbíróság 2016-ban kimondta, hogy Kína követeléseinek nincs jogalapja.
Peking és Manila ezt már egyszer eljátszotta a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében lévő lakatlan sziget miatt, amikor a Fülöp-szigetek utánpótlásokat küldött azon katonái számára, akik egy 1999-ben szándékosan zátonyra futott öregedő hadihajó fedélzetén élnek, hogy megvédjék Manila tengeri követeléseit.
A Fülöp-szigetek "illegális és agresszív akciókkal" vádolta Kínát, amit Peking legitim "ellenőrző intézkedésnek" nevezett. Kína szerint két Fülöp-szigeteki hajó, figyelmen kívül hagyva a többszöri figyelmeztetést, illegálisan behatolt a vitatott területre.
Kínai a tenger is
Az Al Jazeera arról ír, hogy mindez azt demonstrálja, hogy Kína figyelmen kívül hagyja a korábbi jogi döntést.
A Fülöp-szigetek 2016-ban a hágai Állandó Választottbíróság elé vitte az ügyet, aminek az előzménye, hogy Kína 2012-ben egy hónapokig tartó patthelyzet után elfoglalta az addig a Fülöp-szigetekthez tartozó Scarborough-partot.
A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint a mostani összecsapások a kínai és a Fülöp-szigeteki hajók között a Dél-kínai-tengeren aggasztóak, azok ugyanis arra utalnak, hogy az ellentétek olyan mértékben súlyosbodnak, hogy akár emberéleteket is követelhetnek, és a világ két legerősebb hadseregét nyílt konfliktusba sodorhatják.
„Az eszkaláció aggasztó"
- mondta Ray Powell, a Stanford Egyetem Gordian Knot Center for National Security Innovation projektjének, a SeaLightnak az igazgatója, amely a dél-kínai-tengeri történéseket figyeli.
A két ország között idén már négy nyilvános összecsapás történt, a legutóbbit a legsúlyosabbnak nevezték.
A zátonyon kialakult helyzet nagyrészt elsikkadt, mivel Kína az elmúlt évtized nagy részében katonai létesítményeket létesített a Dél-kínai-tenger más vitatott területein. Rodrigo Duterte korábbi Fülöp-szigeteki elnök kormánya pedig új gazdasági kapcsolatokat próbált kiépíteni Pekinggel.
A 2022-ben hivatalba lépett ifjabb Ferdinand Marcos elnök azonban keményebben lépett fel a kínai területi követelésekkel szemben, és megerősítette a katonai együttműködést Washingtonnal.
Gilberto Teodoro fülöp-szigeteki védelmi miniszter szeptemberben a CNN-nek azt mondta, hogy Manilának és a világ többi részének szembe kell szállnia az általa "zsarnokoskodónak" nevezett kínaiakkal.
Peking azonban rendíthetetlenül kitart amellett, hogy Manila jogtalanul tartja megszállva a zátonyokat.
A kínai külügyminisztérium azzal vádolta a Fülöp-szigeteket, hogy súlyosan megsértik Kína szuverenitását, és veszélyeztetik a kínai hajók és személyzet biztonságát.
Elemzők szerint azonban Peking agresszorként lép fel.
"Kína elnyomóként viselkedik, annak is látszik" - mondta a lapnak Carl Schuster, az amerikai csendes-óceáni parancsnokság közös hírszerzési központjának volt műveleti igazgatója.
A közlönyben jelentek meg erről a határozatok. 
