Grúzia szakadár dél-oszétiai régiójának vezetője lemondott az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás tervéről, amelyet elődje július 17-re tervezett, jelentette az Al Jazeera.
Dél-Oszétia állt a 2008-as orosz-grúz háború középpontjában, amely után a Kreml független államként ismerte el a területet, és katonai támaszpontokat telepített oda. A Moszkva által ellenőrzött enklávé de facto elnöke, Alan Gaglojev hétfőn kiadott rendeletében "a népszavazásra bocsátott kérdés jogi következményeinek bizonytalanságára" hivatkozott. A rendelet hangsúlyozta továbbá "az Orosz Föderáció törvényes jogait és érdekeit érintő kérdésekben a népszavazás egyoldalú döntésének elfogadhatatlanságát".
Gaglojev elrendelte, hogy "haladéktalanul folytassanak konzultációkat az orosz féllel a Dél-Oszétia és az Orosz Föderáció további integrációjával kapcsolatos kérdések teljes köréről".
Gaglojev elődje, Anatolij Bibilov május 13-án írta alá a népszavazás megtartásáról szóló rendeletet, hivatkozva a régió "történelmi törekvésére", hogy Oroszországhoz csatlakozzon - közölte akkor a hivatal.
Bibilov a hónap elején elvesztette lehetőségét az újraválasztásra, és Oroszország reményét fejezte ki, hogy Gaglojev megőrzi a Moszkvával való kapcsolatok "folytonosságát".
Tbiliszi korábban "elfogadhatatlannak" minősítette Dél-Oszétia azon tervét, hogy népszavazást tartson az Oroszországhoz való csatlakozásról.
2008 augusztusában az orosz erők teljes inváziót indítottak a Dél-Oszétiában oroszbarát milíciák ellen harcoló Grúzia ellen. A harcok azért törtek ki, mert az említett milíciák grúz falvakat lőttek. A harcok öt nappal később az Európai Unió közvetítésével létrejött tűzszünettel értek véget, de több mint 700 ember életét oltották ki, és több tízezer grúz nemzetiségű embert kényszerítettek lakóhelye elhagyására.
A háborút követően a Kreml elismerte Dél-Oszétia és egy másik szeparatista régió, Abházia függetlenségét, amelyek azóta is Oroszország katonai ellenőrzése alatt állnak.
A konfliktus a Kremllel a Kreml és a szilárdan nyugatbarát Tbiliszinek az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvése miatt kialakult feszültségek tetőpontját jelentette.
Márciusban a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Karim Khan letartóztatási parancsot kért három jelenlegi és korábbi dél-oszétiai tisztviselő ellen a grúzok ellen elkövetett háborús bűnökkel összefüggésben. Az állítólagos bűncselekmények között kínzás, embertelen bánásmód, illegális fogvatartás, a személyes méltóság megsértése, túszejtés és illegális emberátadások szerepeltek. Tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy Oroszország felelős a háborút követő emberi jogi jogsértésekért.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
