Átment az alkotmányossági szűrőn Romániában a kormány deficitcsökkentő intézkedéseinek egyike, amellyel az állami hatóságok hatékonyságát akarja növelni. A többi négy – köztük a bírák és ügyészek nyugdíjazására vonatkozó – tervezet ügyében elhalasztotta a döntést a román alkotmánybíróság szerdai ülésén.
A kormány szeptember elsején jelentett be úgynevezett kormányzati felelősségvállalást a parlamentben öt olyan törvénytervezetért, amely a 9 százalékot meghaladó költségvetési hiány lefaragását szolgálja. Az ilyen módon beterjesztett törvénytervezeteket a parlament nem vitathatja meg, hatályba lépésüket csak a kormány megbuktatásával vagy sikeres alkotmányossági óvással lehet megakadályozni.
A kormány éppen azért bontotta fel több törvénytervezetre a – közigazgatás, a különnyugdíjak, az egészségügy, az állami hatóságok és a közintézmények terén bevezetendő – kiadáscsökkentésre, illetve az adóbevételek növelésére vonatkozó újabb deficitcsökkentő csomagját, hogy ha az alkotmánybíróság valamelyik intézkedését alaptörvénybe ütközőnek minősíti, legalább a többit be lehessen vezetni.
Miután a kormányoldal által szélsőségesnek tartott pártokból (Románok Egyesüléséért Szövetség – AUR, Fiatal Emberek Pártja (POT) és SOS Romania) álló ellenzéknek nem sikerült a parlamenti szavazáson megbuktatnia az Ilie Bolojan vezette négypárti kormányt, alkotmányossági óvást emelt négy tervezet ellen, azt állítva, hogy a kormány visszaél hatalmával. A bírák és az ügyészek nyugdíjkorkedvezményét fokozatosan megszüntető és a különnyugdíjak összegét csökkentő törvénytervezet ellen a legfelsőbb bíróság nyújtott be alkotmányossági óvást.
Bár a kormányzati deficitcsökkentő csomag mind az öt tervezete napirenden szerepelt az alkotmánybíróság szerdai ülésén, a testület csak annak a jogszabálynak az ügyében döntött, amely 30 százalékkal csökkenti a pénzügyi felügyelet (ASF), az energiaszabályozó hatóság (ANRE) és a távközlési hatóság (ANCOM) vezetőinek juttatásait, ugyanakkor a szakértői állások 10, illetve az adminisztrációs állások 30 százalékának felszámolását is előírja. A többi négy tervezet normakontrollját elhalasztotta az alkotmánybíróság.
Romániában kiemelt politikai tétje van az alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntéseinek. Kelemen Hunor, a koalíciós kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke korábban úgy értékelte: ha a romániai igazságügyi nyugdíjreform nem állja ki az alkotmányossági próbát, akkor a kormány legitimitása megszűnik.
Ilie Bolojan liberális miniszterelnök maga is kilátásba helyezte lemondását, ha a nyugdíjreform által érzékenyen érintett alkotmánybíróság ismét megakadályozza a bírák és ügyészek nyugdíjazási korkedvezményének kivezetését, illetve kiemelt öregkori járandóságuk csökkentését.
(MTI)