A koronavírus-járvány tomboló harmadik hulláma sajnos rekordot rekordra halmoz, ami a napi fertőzött-adatokat, elhunytak számát és a kórházi kezelésre szoruló betegekét illeti. A napi adatok mellett érkezett a héten egy másik, nem kevésbé fontos, ám talán valamivel kevesebb figyelmet kapó makrogazdasági adat is.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a februári fogyasztói árindexet, mely alapján előző év azonos időszakához képest 3,1 százalékkal drágult az élet. A nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt drágulás mértéke pedig 3,2 százalékos volt.
Az adatokat hagyományosan több szempont mentén is feldolgozza szerkesztőségünk – sőt előremutató felmérést is végez a Privátbankár az Árkosár-felmérésével -, és nem volt ez most sem másként. Ezúttal azonban nemcsak az első két hónap egészére számoltunk évesített nyugdíjasinflációt, melynek mértéke 3,05 százalék volt, de a bérből és fizetésből élők esetében is bemutattuk a friss adat jelentőségét és hatását. Ez utóbbi már egyáltalán nem járt szívderítő eredményekkel, természetesen felvázoljuk az ennek hátterében meghúzódó indokot is.
Noha egyelőre a 3,1 százalékos infláció az elfogadott, tolerált tartományban mozog, a következő hónapok egyáltalán nem kecsegtetnek túl sok jóval. A héten több olyan hír, információ is napvilágot látott, ami az árak további emelkedését vetítik előre a következő hónapokban.
Hogy milyen kedvezőtlen eredményekre jutottunk, hogy mi várhat ránk a következő hónapokban és milyen folyamatok határozzák meg a közeljövőt, arról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél A hét videója rovatunkban.
Közel öt órányi megbeszélésen sem született érdemi eredmény.
