Kereslet és kínálat: a régi forgalom-növekedés még sehol, de nem szenvednek az élelmiszer-üzletek
A piaci tényezők közül a kínálat és a kereslet is alakulhat szokatlanul a járványhelyzet idején - ahogy erre korábban is láthattunk példát. Idén, ha minden jól megy, elmarad a tavalyihoz hasonló pánikvásárlási hullám, a vevők megtanulhatták, hogy nem szükséges több hónapra elegendő készletet felhalmozni alapélelmiszerekből, a kínálat zavartalan lesz a szigorítások idején is - ha maguk a vásárlók nem okoznak némi zavart az ellátásban.
A KSH friss kiskereskedelmi statisztikája szerint egyedül az élelmiszerboltok tudtak némi forgalomnövekedést femutatni januárban 2020 első hónapjához képest. Ez a növekedés is meglehetősen sovány volt - mindőssze másfél százalékos a teljes élelmiszer-kiskereskedelemben, míg valamivel nagyobb az élelmiszer jellegű vegyes üzletek szűkebb kategóriájában - itt az értékesítés volumene 3,4 százalékkal nőtt.
A kiskereskedelem sok szereplőjének fájdalmas lépés az - egyelőre - két hétre bevezetett szigorítás, a hétfőn életbe lépett intézkedések azonban az élelmiszer-kereskedelmet érdemben nem érintik. Továbbra is este 7-ig tarthatnak nyitva az üzletek, és a sajtóban belengetett maszkviselési szigorítások sem léptek életbe. Az Index írt arról, hogy - hasonlóan több más országhoz - nálunk is csak FFP2 minősítésű maszkban lehet majd az üzletekben vásárolni, ennek bevezetése azonban egyelőre nem történt meg, sőt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta a HVG-nek, hogy a mostani kormányülésen nem volt erről szó - amíg nem tudja mindenki beszerezni a kellő mennyiségű FFP2 maszkot, nem is terveznek ilyesmit előírni.
A következő hónapokban érdemes lesz figyelni, hogyan alakult a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletek forgalma. Általában véve negatív folyamatok zajlanak az első negyedévben a fogyasztást illetően: ahogy az ING gyorselemzése is emlékeztet, emelkedik a munkanélküliség, lassul a bérnövekedés üteme és a harmadik hullám is elérte hazánkat. Mindezek a fogyasztás visszafogására, a tartalékok növelésére ösztönözhetik a háztartásokat, ami így gyengítheti a kiskereskedelem teljesítményét. A harmadik, egyre durvábban terjedő járványhullám sokakat késztethet otthonmaradásra, növekedhet az online kereskedelem térhódítása a napi fogyasztási cikkek, élelmiszerek piacán is - erre mind a vásárlók, mind pedig a kereskedők is jobban fel vannak készülve most, mint a korábbi hullámok idején. Másrészről az is igaz, hogy a plázák és számos üzlet bezárása után szűkült az otthonról menekülési lehetőségek száma - talán többen mennek majd az élelmiszerüzletekbe, barkácsáruházakba, kisállat-boltba vagy faiskolába bámészkodni...
A harmadik tényező az ár - 2019 vége óta nem volt ilyen visszafogott emelkedés
Áprilisi Árkosár-felmérésünkben talán majd ezt a jelenséget is tetten érhetjük majd, március 2-án - amikor aktuális körképünkre sort kerítettünk - viszont még nem jelentették be a várható szigorításokat. (A harmadik hullám azonban már javában tartott - Müller Cecília már február 18-án a harmadik hullám egyértelmű elkezdődéséről beszélt.) Ahogy 14 éve minden hónapban, ezúttal is három hipermarket-lánc egy-egy egységét jártuk végig, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke (a módszertanról további részletek itt). Az Auchanban, Intersparban, Tescóban tett látogatásunk alapján azt mondhatjuk, fékeződött az élelmiszerárak emelkedése - olyannyira, hogy az előző hónaphoz képest ezúttal még árcsökkenést is mértünk.
|
Miután a felmérésben szereplő áruházak közül kettőben csökkentek az árak a februári felméréshez képest (és a harmadikban is csak fél százalékos havi emelkedést mértünk), összességében 2,3 százalékos átlagos havi árcsökkenésről adhatunk hírt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 528 forinttal olcsóbban intézhetjük most a havi bevásárlást, mint februárban. Éves összehasonlításban is volt olyan áruház, amely olcsóbban adja most az élelmiszerkosarat, mint egy évvel ezelőtt - a Tesco 2 százalékot engedett az árakból, míg az Intersparban 1,4, az Auchanban pedig 8 százalékos áremelkedést mértünk 2020 márciusához képest. Összességében az éves áremelkedés átlagos mértéke márciusban 2,5 százalékos lett. Ez nem csak az elmúlt hónapok kiugró értékeihez képest jelent csökkenést: hasonlóan alacsony éves áremelkedést 2019 novembere óta nem mértünk a hipermarketekben.
Mostanra látszik igazán beérni a bázishatás - ahogy a grafikonon is látszik, tavaly márciusban indult be az élelmiszerár-emelkedés első hulláma, ezekhez a magas szintekhez képest jóval kisebb a most mért ugrás. A KSH legutóbbi adatai is a tavaly megszokottnál alacsonyabb élelmiszerár-emelkedésről tanúskodnak (a hivatal holnap jelentkezik a legfrissebb, februárra vonatkozó inflációs adatközlésével).
A bázishatás technikai értelemben az éves index változásának az a része, mely az előző év azonos időszakában tapasztalt hó/hó inflációból következik. Amennyiben adott hónapban magas hó/hó indexet tapasztalunk, a következő év azonos hónapjában önmagában ez az éves index csökkenését okozza - írja az inflációról szóló oktatási füzetében az MNB.
A Privátbankár Árkosár átlagos ellenértéke márciusban 22 311 forint volt. A szórás a különböző áruházak között most az elmúlt időszakban szokásosnál nagyobb lett: a legolcsóbb és legdrágább áruház közötti különbség meghaladja a 9 százalékot. Az is szokatlan, hogy elméletben akár 20 ezer forint alatt is meg lehetne úszni a nagybevásárlást - ehhez azonban mindent ott kellene megvásárolnunk, ahol a legolcsóbban adják. Ez még normál esetben is komoly logisztikai erőfeszítéseket igényelne, járványhelyzetben pedig végképp nem ajánlott mutatvány.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az előző hónaphoz képest kiugró (azaz 10 százalékot meghaladó) átlagos áremelkedést most csak a chips esetében mértünk, ami 25 százalékkal drágult. A tojás, a tészta és a gyümölcsjoghurt viszont több mint 10 százalékkal olcsóbb lett márciusban, mint februárban volt.
Egy év alatt persze már fordított a kép, jelentős áremelkedést mutató termékekből látunk jóval többet. Ezúttal az étolaj vezeti az emelkedést, több mint 34 százalékkal drágább lett, mint tavaly ilyenkor. 20 százalék fölött drágult a kávé és a chips, 10 százalékot meghaladó áremelkedést mértünk a banánnál, a teánál, a csokoládénál, a narancslénál és egyes tömény szeszesitaloknál. Nagyot csökkent egy év alatt a krumpli ára (-31 százalék), 18 százalékkal olcsóbb most a gyümölcsjoghurt, az alma áránál pedig fordulóponthoz érkeztünk.
Tavaly márciusban ugrott ugyanis először 400 forint fölé a gyümölcs kilónkénti ára az áruházakban, és onnantól egész évben rendkívül drága volt - a csúcson a 700 forintot is megközelítette az átlagos kilónkénti ár a hipermarketekben. Olcsónak persze most sem mondhatnánk az almát, a 335 forintos átlagár azonban közel 25 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve - hála a bázishatásnak. A tavalyi termés persze épp olyan pocsék volt, mint a tavalyelőtti, így igazán olcsó almát idén sem várhatunk, de a márciusi számok alapján van remény arra, hogy nem kell az év jó részében egy ezrest kifizetnünk a legolcsóbb alma két kilójáért.
Havi legolcsóbbak - csirkeszárny, káposzta, pomelo
Ebben a hónapban is megvizsgáltunk három terméket, hogy márkára-minőségre való tekintet nélkül hol szerezhetjük be a legolcsóbban. Csirkeszárnyat például akciósan már 299 forintos kilónkénti áron is találtunk az Auchanban, a Tesco és az Interspar egyaránt 599 forintért kínálta kilóját ottjártunkkor.
A savanyúkáposzta nyersen fogyasztva igazi vitaminbomba; a legolcsóbban az Interspar sajátmárkás termékét kinálták, kilónkénti ára 524 forint volt. A Tescóban kilónként 649 forintért Kécskei savanyúkáposztát adtak, az Auchan sajátmárkás savanyúkáposztája 661 forint volt kilónként.
A citrusok közül kevésbé gyakran fogyasztjuk a pomelót, pedig szintén nagyon magas a C-vitamin tartalma. Ezt a gyümölcsöt mindhárom hipermarketben darabra árulták és Kínából szerezték be, a legolcsóbb az Auchan II. osztályba sorolt terméke volt 448 forintért, az Interspar és a Tesco egyaránt 599 forintért adta a kínai pomelo darabját.
Varsó szennyvizeiben a gyermekbénulás vírusát észlelték. Ez idén már a második európai ország, ahol hosszú vírusmentesség után ismét kimutatták a kórokozót. 
