4p
A klímaváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a kormányok az utóbbi években komoly nyomás alá kerültek, hogy támogassák a megújítható energiák termelését. Németország ebben élharcosnak bizonyult.

Az energiaátállás (’Energiewende’) egy 2002 óta létező, és 2011-ben nagy kormányzati lökést kapott terv. Főbb pontjai:

  • 2022-re bezárják az összes atomerőművet
  • 2050-re az 1990-es állapothoz képest legalább 80 százalékkal csökkentik a CO2 kibocsátást
  • 2030-ra a megtermelt áram fele megújuló forrásból lesz, 2050-re pedig 80 százaléka (szél, nap, víz).

Az átállás ütemét Merkel ráadásul felgyorsította a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófát követően és azóta már nyolc atomerőművet kapcsoltak ki a 17-ből. Nos, ezek a célok és ez a gyorsaság minden zöld aktivista szívét megdobogtatják.

Az átallás politikai viharban

De a német átállás most belpolitikai viharba került és több külföldi kormányzat is a túl gyors és túl radikális átállás miatt negatív tanulságként tekint Berlinre. Egyes befolyásos gazdasági szakértők egyenesen öngyilkosságról beszélnek és egy „elképesztően drága tévútról”. Mi történt? 

Nos, az átállás és az alternatív termelés miatt nagyon drága lett az áram Németországban. Bár óriási szubvenciókkal támogatja az állam a megújulókat, de ezt a költséget leginkább az emberekkel fizettetik meg. A német háztartásoknak jelenleg kétszer annyit kell fizetniük az áramért, mint amerikai társaiknak.

De még az ipari fogyasztók is 30 százalékkal magasabb áron kapják az áramot, mint négy éve. Mivel a német gazdaság idén ősszel csak egy hajszállal kerülte el, hogy recesszióba ne süllyedjen, ez a teher a versenyképességen egyre akutabbá válik.

Ráadásul nem hogy csökkent, hanem inkább nőtt a széndioxid-kibocsátás. Ez azért alakult így, mert a megújulókkal van egy nagy baj: ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, akkor nincs áram. Ha meg sokat süt és sokat fúj, akkor nagyon sok van. Ezért olyan erőművek kellenek támogatásul, amelyeket könnyen lehet fel- és lekapcsolni. Ebben a kategóriában pedig a legolcsóbbak a szénerőművek jelenleg. Vagyis egyelőre minél nagyobb a megújulók aránya a német piacon, annál fontosabbak a szénerőművek, amelyek képesek kiegyenlíteni a nagy ingadozásokat.

A Vattenfall-ügy

A Vattenfall energiaóriás 100 százalékban a svéd állam tulajdona, és odahaza büszke arra, hogy energiaforrásainak jelentős része megújuló. Németországi vállalata azonban messze áll ettől, sőt a legmocskosabb energiaszolgáltatónak számít.

Kelet-Németországban barnaszenet bányászik, a klímavédelmi szempontból egyik legkárosabb fosszilis energiahordozót. A cég október végén bejelentette, hogy megválik a német barnaszén üzletágtól és az ott foglalkoztatott 8 000 embertől. A német kormány most kapkod és a gazdasági miniszter kérlelő levelet írt svéd kollégájának a döntés visszavonása ügyében.

A miniszter intervenciója egy világos jelzés, hogy milyen kihívásokkal szembesül most az energiaváltás. Az atom-kiszállás már egy nagy űrt hagyott a német energiatermelésben, amely a Vattenfall lépésével most csak növekedne. Groteszk módon tavaly már 1990 óta így is a legmagasabb szinten állt Németországban a szénből nyert áram mennyisége.

Az már csak hab a tortán, hogy a Vattenfall az atom-kiszállás miatt most a német kormányt egy amerikai bíróságon 4,7 milliárd euró kártérítésre pereli. Ezzel nincsen egyedül, az EON és RWE óriások 10 milliárdra perelik az államot.

A kegyelemdöfést aztán egy nemrégen publikált Stanford egyetemi tanulmány adta meg. Az IEEE Spectrum-ban megjelent írásban a kutatók annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint a megújítható energiák túl drágák és megbízhatatlanok és az csupán egy ábránd, hogy ezzel föl lehet tartóztatni a klímaváltozást.

A végén a jelek szerint a magyar politikai vezetésnek lesz igaza, és 2040-ben a paksi áram lesz a legolcsóbb Európában, miközben Németország a falnak megy a nagy átalakításával.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor 29-szer szállt meg a brüsszeli luxushotelben
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 12:51
Ez összesen 119 760 022 forintba került.
Makro / Külgazdaság Váratlanul sokkal olcsóbb lesz a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 09:48
Pénteken tovább csökkentek az üzemanyagok országos átlagárai.
Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG