Miközben a nyugati COVID-19 vakcinagyártók független vállalkozásoknak tekinthetők, a hasonló kínai vállalatok esetében a pekingi kormány irányítja a kutatási és fejlesztési tevékenységüket. A vakcinákat pedig a kínai kormány eszközként használja a nemzetközi politikai színpadon. Példának okáért Kína több szállítmány vakcinát adományozott 13 országnak, közöttük olyan közeli szövetségesének, mint Pakisztán, Mianmar és Kambodzsa és olyannak, amellyel még szorosabbra akarja fűzni a viszonyát, például Szerbia.
A kínai külügyminiszter a múlt hónapban öt afrikai szövetséges országot látogatott meg, ahol a vezetőkkel kiemelt téma volt a vakcina ügye és azok leszállítását „prioritásnak” nevezte. Hasonló látogatásokat tett a miniszter délkelet-ázsiai országokba – amelyek közül többel területi vitában áll a Dél-kínai-tengeren – és a vakcina szállítása ott is a tárgyalások témája lett.
A kínai cégek szállításai a világban
A Sinopharm nevű kínai állami vállalat a tavalyi év utolsó napján szerezte meg az engedélyt a kínai hatóságoktól a BBIBP-CorV nevű vakcinájára, amely a klinikai vizsgálatok során 79,34 százalékos hatékonyságot mutatott. Eddig 13 ország engedélyezte a használatát, köztük Pakisztán, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Irak, Jordánia, Egyiptom és Peru.
A másik kínai vállalat, a Sinovac vakcinája hatékonyság terén eddig az 50 és a 91 százalék között ingadozott. Eddig öt ország engedélyezte a cég vakcináját: Kína, Törökország, Brazília, Chile és Indonézia.
A kínai vállalatok már elképesztő módon 400 millió vakcina szállítására vállaltak kötelezettséget a világ különböző országaiba. S noha általában a kínai politikát általában belpolitikai megfontolások motiválják, jelen esetben mintha a külpolitikai megfontolások előtérbe kerültek volna. Peking ezeket a szállítmányokat humanitárius intézkedésnek állítja be.
Európai megosztás
A fejlett világot is már elérte a kínai vakcinák iránti érdeklődés. A nyugati vakcinák nem érkeznek időben Európába, ezért a kínai vállalatok helyettesítőként jelentkeznek. A Cseh Köztársaság már egy millió adag Sinopharm vakcinát vásárolt. Magyarország volt az első EU tagállam, amely jóváhagyta a kínai vakcinákat, miközben a német egészségügyi minisztérium jelezte, hogy az európai gyógyszerügynökség jóváhagyása után nyitott a használatukra.
Kína számára a vakcinák szállítása lehetőséget ad arra, hogy kiterjessze gazdasági és politikai befolyását Európában, egyben éket verjen Délkelet és Közép-Európa, valamint az Egyesült Államok közé. A maga részéről a WHO már óv a „vakcina nacionalizmustól”, amely tovább mélyíti a szakadékot a fejlett és a fejlődő világ között.
A Brüsszel iránti bizalmat nem növeli az EU szánalmas teljesítménye a COVID vakcinák ügyében. Január első napjaiban a balkáni országok kétségbeesett nyilatkozatban fordultak Brüsszelhez az oltóanyag-hiány enyhítése érdekében. Február elsejéig hivatalosan Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Észak-Macedónia nulla adag vakcinát kapott.
Ehhez képest január 16-án landolt a Nikola Tesla belgrádi reptéren az Air Serbia repülőgép, fedélzetén egymillió adag Sinofarm kínai oltóanyaggal. Sem az orosz, sem a nyugati vakcina érkezését nem fogadta szerb kormánydelegáció. A kínai szállítmányt személyesen fogadta Aleksandar Vučić szerb elnök, Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter, Bratislav Gašić védelmi miniszter és Chen Bo szerbiai kínai nagykövet is.
Elképesztő kínai és orosz statisztikák
Azt, hogy a kínai politika mire képes ebben a rendkívüli helyzetben, arra rávilágít egy friss fejlemény. Az 58,5 millió lakosú Hupej tartomány - amelynek székhelye a hírhedtté vált Vuhan városa -, megdöbbentő adatokat tett közzé. A tavaly első negyedéves adatokból egyszerűen eltűnt 150 ezer idős ember, akik korábban állami szociális kifizetésekben részesültek. Ez megerősítheti az Egyesült Királyság állaspontját, miszerint Kína nem közölt korrekt számokat a járvány első hullámának halálos áldozatairól.
Óriásiak a kérdőjelek a friss orosz statisztikák megbízhatósága ügyében is, hiszen a statisztikai hivatal a 2020-as évre 323 ezer halálesetet regisztrált az országban, 18 százalékkal többet, mint 2019-ben. Ez 70 éves csúcsot jelent a halálozási arányban.
Tatjana Golikova miniszterelnökhelyettes egy múlt év végi interjújában bejelentette, hogy az extra halálesetek 81 százaléka a COVID-19-re vezethetők vissza. Ez 261 ezer koronavírusos halottat jelent, márpedig Oroszország egészségügyi operatív stábja hivatalosan csak 57 ezer koronavírusos áldozatot jelentett be.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Oroszország mindaddig nemet mond, amíg Ukrajna fegyvert kap a Nyugattól. 
