Durva kínai és orosz csalás a COVID-19 áldozatainak számáról

Miközben a nyugati COVID-19 vakcinagyártók független vállalkozásoknak tekinthetők, a hasonló kínai vállalatok esetében a pekingi kormány irányítja a kutatási és fejlesztési tevékenységüket. A vakcinákat pedig a kínai kormány eszközként használja a nemzetközi politikai színpadon. Példának okáért Kína több szállítmány vakcinát adományozott 13 országnak, közöttük olyan közeli szövetségesének, mint Pakisztán, Mianmar és Kambodzsa és olyannak, amellyel még szorosabbra akarja fűzni a viszonyát, például Szerbia.

Dolgozó a Sinovac Biotech laboratóriumában, Pekingben (Fotó: EPA/WU HONG)

A kínai külügyminiszter a múlt hónapban öt afrikai szövetséges országot látogatott meg, ahol a vezetőkkel kiemelt téma volt a vakcina ügye és azok leszállítását „prioritásnak” nevezte. Hasonló látogatásokat tett a miniszter délkelet-ázsiai országokba – amelyek közül többel területi vitában áll a Dél-kínai-tengeren – és a vakcina szállítása ott is a tárgyalások témája lett.

A kínai cégek szállításai a világban

A Sinopharm nevű kínai állami vállalat a tavalyi év utolsó napján szerezte meg az engedélyt a kínai hatóságoktól a BBIBP-CorV nevű vakcinájára, amely a klinikai vizsgálatok során 79,34 százalékos hatékonyságot mutatott. Eddig 13 ország engedélyezte a használatát, köztük Pakisztán, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Irak, Jordánia, Egyiptom és Peru.

A másik kínai vállalat, a Sinovac vakcinája hatékonyság terén eddig az 50 és a 91 százalék között ingadozott.  Eddig öt ország engedélyezte a cég vakcináját: Kína, Törökország, Brazília, Chile és Indonézia.  

A kínai vállalatok már elképesztő módon 400 millió vakcina szállítására vállaltak kötelezettséget a világ különböző országaiba. S noha általában a kínai politikát általában belpolitikai megfontolások motiválják, jelen esetben mintha a külpolitikai megfontolások előtérbe kerültek volna. Peking ezeket a szállítmányokat humanitárius intézkedésnek állítja be.

Európai megosztás

A fejlett világot is már elérte a kínai vakcinák iránti érdeklődés. A nyugati vakcinák nem érkeznek időben Európába, ezért a kínai vállalatok helyettesítőként jelentkeznek. A Cseh Köztársaság már egy millió adag Sinopharm vakcinát vásárolt. Magyarország volt az első EU tagállam, amely jóváhagyta a kínai vakcinákat, miközben a német egészségügyi minisztérium jelezte, hogy az európai gyógyszerügynökség jóváhagyása után nyitott a használatukra.

Kína számára a vakcinák szállítása lehetőséget ad arra, hogy kiterjessze gazdasági és politikai befolyását Európában, egyben éket verjen Délkelet és Közép-Európa, valamint az Egyesült Államok közé. A maga részéről a WHO már óv a „vakcina nacionalizmustól”, amely tovább mélyíti a szakadékot a fejlett és a fejlődő világ között.

A Brüsszel iránti bizalmat nem növeli az EU szánalmas teljesítménye a COVID vakcinák ügyében. Január első napjaiban a balkáni országok kétségbeesett nyilatkozatban fordultak Brüsszelhez az oltóanyag-hiány enyhítése érdekében. Február elsejéig hivatalosan Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Észak-Macedónia nulla adag vakcinát kapott.

Ehhez képest január 16-án landolt a Nikola Tesla belgrádi reptéren az Air Serbia repülőgép, fedélzetén egymillió adag Sinofarm kínai oltóanyaggal. Sem az orosz, sem a nyugati vakcina érkezését nem fogadta szerb kormánydelegáció. A kínai szállítmányt személyesen fogadta Aleksandar Vučić szerb elnök, Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter, Bratislav Gašić védelmi miniszter és Chen Bo szerbiai kínai nagykövet is.

Elképesztő kínai és orosz statisztikák

Azt, hogy a kínai politika mire képes ebben a rendkívüli helyzetben, arra rávilágít egy friss fejlemény. Az 58,5 millió lakosú Hupej tartomány - amelynek székhelye a hírhedtté vált Vuhan városa -, megdöbbentő adatokat tett közzé. A tavaly első negyedéves adatokból egyszerűen eltűnt 150 ezer idős ember, akik korábban állami szociális kifizetésekben részesültek. Ez megerősítheti az Egyesült Királyság állaspontját, miszerint Kína nem közölt korrekt számokat a járvány első hullámának halálos áldozatairól.

Óriásiak a kérdőjelek a friss orosz statisztikák megbízhatósága ügyében is, hiszen a statisztikai hivatal a 2020-as évre 323 ezer halálesetet regisztrált az országban, 18 százalékkal többet, mint 2019-ben. Ez 70 éves csúcsot jelent a halálozási arányban.

Tatjana Golikova miniszterelnökhelyettes egy múlt év végi interjújában bejelentette, hogy az extra halálesetek 81 százaléka a COVID-19-re vezethetők vissza. Ez 261 ezer koronavírusos halottat jelent, márpedig Oroszország egészségügyi operatív stábja hivatalosan csak 57 ezer koronavírusos áldozatot jelentett be.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)