|
| Gőz száll fel a neurathi szénerőműből Németországban. EPA/FRIEDEMANN VOGEL |
A korábban tervezettnél is ambiciózusabb klímacéllal rukkolhat elő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke, aki – egyhónapos csúszás után – hivatalosan december elsején foglalja el új hivatalát.
Mínusz 50-55 százalék tíz év alatt
A német néppárti politikus már ciklusa elején arra fogja kérni az uniós tagállamokat, hogy jövőre vállaljanak kötelezettséget az új kibocsátási célok betartására. Ezek értelmében 2030-ig minden tagállamnak 50-55 százalékkal kellene csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását a jelenleg tervezett 40 százalék helyett – írja a Financial Times (FT) egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva.
Von der Leyen egyébként már júliusban, az Európai Parlamentben (EP) tartott programbeszédében is 50-55 százalékos csökkentést helyezett kilátásba, és bejelentette, hogy szeretné megalkotni a kontinens első klímavédelmi törvényét.
Elnökségem első 100 napjában kidolgoznék egy zöld dealt Európa számára.
Akár jelzésértékűnek is tekinthető, hogy von der Leyen első tényleges munkanapján, december másodikán az ENSZ klímavédelmi konferenciáján vesz majd részt Madridban.
Klímavészhelyzetet hirdettek
A téma súlyát jelzi az is, hogy az EP tegnap klímavészhelyzetet hirdetett. A szimbolikus jelentőségű lépéssel nyomást kívánnak gyakorolni egy ilyen célú törvény elfogadására, és jelezni kívánják, hogy a klímaváltozás miatt mihamarabbi cselekvésre van szükség.
Az EP-képviselők egyúttal felszólították az új Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és a globális szereplőket, hogy azonnal tegyenek konkrét intézkedéseket a klímaváltozás ellen.
Az a tény, hogy Európa az első kontinens, amely klímavészhelyzetet hirdetett, ráadásul a jövő heti ENSZ klímavédelmi konferencia és az új Európai Bizottság működésének megkezdése előtt, valamint három héttel azután tette ezt, hogy Donald Trump megerősítette az Egyesült Államok kilépését a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, szóval ezzel Európa erős üzenetet küldött saját polgárainak és a világ többi részének
- mondta Pascal Canfin, a francia En Marche EP-képviselője. (Ez Emmanuel Macron francia elnök pártja – a szerk.) A képviselők arra is figyelmeztettek, hogy a szimbolikus bejelentést konkrét tetteknek kell majd követniük.
Nem örülnek a cégek
A most kiszivárgott kibocsátási célok meglehetősen érzékeny vitapontot jelentenek az FT szerint. Míg kilenc tagállam – köztük Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Svédország – magasabb, 55 százalék körüli csökkentésért lobbizik Brüsszelben, addig az üzleti szféra érdekképviseletei arra panaszkodtak, hogy a szigorítás újabb terheket róna a vállalatokra.
Ezeket az aggályokat a jelek szerint Brüsszel is figyelembe veszi, ezért „átfogó tervvel” áll majd elő arra vonatkozóan, hogyan szigorítsák a célkitűzéseket jövő őszig, és ezt "felelős módon" kívánják megtenni.
Környezetvédők ugyanakkor figyelmeztetnek: valójában még az 55 százalékos kibocsátás-csökkentés sem elég ahhoz, hogy – a párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzésének megfelelően – két Celsius-fok alatt tartsák a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest.
Magyar, lengyel, cseh vétó
A von der Leyen-bizottság nem mellesleg azt is szeretné belefoglalni a kontinens első klímavédelmi törvényébe, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia, azaz nullára kell redukálnia a szén-dioxid-kibocsátást.
Az új zöld dealt december 11-én, az év végi EU-csúcs előtti napon fogják bemutatni. Az FT szerint a csúcson arra próbálják majd rávenni az ellenkező tagállamokat – Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot –, hogy adják áldásukat a klímasemlegességi célkitűzésre. Ez a három ország ugyanis megvétózta azt a júniusi EU-csúcson.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor nemrég azt mondta: számításaik szerint ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság teljesítse ezt a célt, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg szerinte Hollandiában például csak 0,5 százalékát.
Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de
szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a(z uniós) költségvetésben
– fogalmazott a miniszterelnök.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
