Egy egész ország gyűlöli a miniszterelnököt a szomszédban - Putyin stratégiát vált

Volodimir Hrojszman - Fotó: EPA/Sergey Dolzhenko

Volodimir Hrojszman egy éve Porosenkó elnök kívánságára került a kormány élére. A 39 éves miniszterelnök aztán 12 hónapos kormányzás után mára Ukrajna legelutasítottabb politikusa lett. Az egekbe szökő árak és a tomboló korrupció teljesen elhiteltelenítették őt és kormányzatát.

Az IMF és az oligarchák szorításában

A közvéleménykutatások szerint Hrojszman jelenleg a lakosság egy (!) százalékának támogatását élvezi. Ez még annál is kevesebb, mint amelyet közutálatnak örvendő elődje, Arszenij Jacenyuk elért, amikor tavaly áprilisban megbukott. A folyamatos villany- és gázáremeléseket az IMF által követelt energiapiaci dereguláció hozza magával és bár ezek közgazdaságilag jogos lépések, folyamatosan ássák alá a politikai osztály iránti bizalmat.

Bár az ukrán szociális miniszter a nyugdíjkorhatár emelését már több alkalommal is kizárta, de pontosan erre lesz szükség, ha Kijev meg akarja kapni a fizetőképességének fenntartásához szükséges IMF folyósításokat. Ide tartozik még a termékeny ukrán termőföldek kereskedelmének felszabadítása és az eddig akadozó állami üzemek privatizációjának felgyorsítása is. Ezek a tervek különösen a nacionalista pártokat háborítják föl.

Elkerülni a bizalmatlansági szavazást

Több közülük eddig még nem tudott bekerülni a törvényhozásba. De az egy éves bizalmatlansági indítványmentes kegyelmi időszak lejárta után, amit Hrojszman eredetileg konszenzussal kapott, most újra nőnek az előrehozott választások esélyei. Hrojszman és Porosenkó nagy ellenfele ezekben a napokban Julija Timosenkó, egykori kormányfő és egyben a 2004-es ’narancs-forradalom’ vezetője. Az áremelések elleni folyamatos populista tüntetéseivel elérte azt, hogy Ukrajna legkedveltebb politikusa lett a maga 20 százalékos támogatottságával. Ő továbbra is Washington látókörében van, ezért is találkozott vele Trump még februárban.

Kijevi politikai megfigyelők szerint Hrojszman az elkövetkező hetekben beáldozhatja energiaügyi, infrastruktúrális és egészségügyi minisztereit, hogy elkerülje az azonnali bizalmatlansági szavazást. Mindenesetre világos, hogy az elkövetkező hetek Hrojszman és egész Ukrajna számára döntő fontosságúak lesznek, különösen, mivel a Donbaszban továbbra is szólnak a fegyverek – ami ráadásul többek számára kiváló üzlet.

Már az EBESZ is veszélyeztetett

Március közepén Kijev betiltotta az áruszállítást vasúton és közúton egyaránt a kelet-ukrajnai frontvonalon keresztül. A lépést a kijevi vezetés indoklása szerint a szakadár területeken működő, ukrán tulajdonú vállalatok elfoglalása, valamint a térségben zajló fegyveres konfliktus, az "Ukrajnával szembeni orosz agresszió" felerősödése tette szükségessé.

Múlt vasárnap pedig Luhanszk megye szakadár ellenőrzésű részén aknára futott és felrobbant az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek egy autója. A tragédiában egy amerikai megfigyelő életét vesztette, egy német és egy cseh pedig megsebesült. A több mint három éve tartó kelet-ukrajnai konfliktus alatt eddig ez volt a legsúlyosabb incidens, amely az EBESZ megfigyelőivel történt a Donyec-medencében, most először vesztette életét a misszió egy tagja küldetés közben. A történteket Kijev terrorcselekménynek, az orosz külügyminisztérium pedig „provokációnak” minősítette.

Befagyasztani a konfliktust

Káncz Csaba

Amerikai híradások Putyin új stratégiájáról számolnak be. Ezek szerint Moszkva le akarja választani a térséget Ukrajnáról, mégpedig úgy, hogy formálisan nem ismerik el, illetve nem annektálják a gyakorlatilag Ukrajnától már független régiót – ahogyan ezt látjuk Tansznyisztria és Dél-Oszétia esetében is. Lépésről lépésre haladnak a cél elérése felé: a Donbaszban tevékenykedő oroszbarát szeparatisták hatalmát kihasználva fokozatosan erősítik Oroszország és a térség gazdasági kapcsolatait.

A múlt héten az orosz államvasutak jelentősen csökkentette a lázadók kezén lévő területre irányuló szén- és vasércszállítás tarifáit, miután ezeken a részeken a fémfeldolgozó ipar a legnagyobb munkaadó. Korábban a kijevi vezetés leállította a nyersanyagszállításokat, hogy nyomást gyakoroljon a szeparatistákra, ám Moszkva ezzel a lépésével megoldja ezt a problémájukat.

Káncz Csaba jegyzete