Bizonyos szempontból szokatlan látogatást tesz ma Izraelben Joe Biden, a mindenkori amerikai elnök ugyanis csak nagyon ritkán látogat háborús övezetbe – márpedig a zsidó állam az október 7-én kiújult gázai konfliktus és a palesztin Hamász szélsőséges iszlamista szervezet rakétatámadásai miatt gyakorlatilag annak számít.
A vizitet ráadásul beárnyékolta egy súlyos tragédia: tegnap este rakétacsapás ért egy gázai kórházat, amelyben mintegy 500 ember – betegek és a kórházban menedéket keresők – vesztette életét.
A palesztin hatóságok szerint Izrael hajtotta végre a támadást, az izraeli hadsereg szerint viszont azt állítja, hogy az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet eltévedt rakétája találta el a kórházat.
A történtek miatt Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője és Abdullah jordán királly is lemondta a Bidennel tervezett mai találkozót Jordániában (amelyen még Abdel Fattáh asz-Sziszi egyiptomi elnök vett volna részt). A találkozót csak akkor tarthatták volna meg, ha a résztvevők meg tudtak volna egyezni „a háború és a palesztinok elleni mészárlás” befejezésében, közölte Jordánia külügyminisztere, aki Izraelt tette felelőssé a bombázásért.
Biden ismét kiállt Izrael mellett
Joe Biden érkezése után azonnal közös sajtóeseményt tartott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Azt mondta: azért látogatta meg Izraelt, hogy megmutassa, hol áll az Egyesült Államok a konfliktusban.
Az amerikai elnök beszélt a Hamász terroristái által október 7-én elkövetett támadásokról is, valamint az iszlamisták által végrehajtott túszejtésről is.
Hozzátette: az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Izraelt, az izraeli emberek bátorsága „bámulatos,” és büszke arra, hogy itt lehet.
A gázai kórházat ért támadásról azt mondta: „mélyen elszomorította és felháborította” az eset, amelyet a jelek szerint – mint fogalmazott – „a másik csapat követett el”, utalva a palesztin terrorszervezetre. (Független vizsgálat még nem készült a történtekről.)
Benjamin Netanjahu megköszönte Biden támogatását. Szerinte az amerikai elnök helyesen cselekedett, amikor „világos választóvonalat húzott a civilizáció erői és a barbarizmus erői között.”
És amiről nem beszélt Netanjahu előtt
Hírügynökségi jelentések szerint Joe Biden a közös sajtóeseményen nem beszélt a Gázai övezetben az izraeli légicsapások és blokád nyomán kialakult humanitárius vészhelyzetről, és nem tett utalást arra sem, hogy az izraeli hadseregnek vissza kellene fognia magát.
A Fehér Ház korábban még azt közölte, hogy Biden „kemény kérdéseket” tesz majd fel Izrael gázai stratégiájával és a gázai palesztinok „humanitárius helyzetének könnyítésével” kapcsolatban. Nyilvánosan, Benjámin Netanjahu előtt azonban ezt nem tette meg.
Mint ismert, az elmúlt napokban folyamatosan nőtt a nemzetközi nyomás a zsidó állam vezetésén, hogy oldja fel az élelmiszerre, vízre és üzemanyagra bevezetett blokádot, és engedje be a nemzetközi segélyszállítmányokat, amelyek már megérkeztek Egyiptomba. (Az izraeli kormány korábban a Hamász által ejtett túszok elengedéséhez kötötte a blokád feloldását, a szélsőséges iszlamisták viszont nem hajlandók erre.)
Az állandó, lakóépületeket is érő bombázások és a segélyek hiánya miatt ugyanis humanitárius katasztrófa van kibontakozóban a Gázai övezetben, ahol 365 négyzetkilométeren zsúfolódik össze 2,3 millió ember, akiknek mintegy fele 18 év alatti.
A kritikus helyzetre folyamatosan figyelmeztettek az elmúlt időszakban nemzetközi szervezetek, az ENSZ-től a Világegészségügyi Szervezeten át a Vöröskeresztig.
Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres tegnap este például „azonnali humanitárius tűzszünetre” szólított fel, hogy "enyhítsük azt az óriási emberi szenvedést, aminek tanúi vagyunk.” „Túl sok élet és egy egész régió sorsa a tét.”
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: „ha elvágod az embereket az alapinfrastruktúrától, a víztől, az áramtól (…) ez nincs összhangban a nemzetközi joggal.” Az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács közleményében pedig a Hamász elítélése mellett ismételten felhívta a figyelmet „minden civil” védelmére és az emberi jogokra, valamint arra, hogy a Gázai övezetben lakóknak sürgősen segélyekre van szükségük.
A népirtás veszélyére figyelmeztetnek
Eközben Francesca Albanese, az ENSZ emberi jogi szakértője arra figyelmeztetett, hogy Izrael ismét „tömeges etnikai tisztogatást” hajthat végre önvédelemre hivatkozva, ahogy – mint mondta – tette ezt 1948-ban és 1967-ben, csak most még nagyobb mértékben.
Több mint 800 jogtudós – köztük nemzetközi joggal, Holocausttal és népirtással foglalkozó szakértők – pedig nyílt levélben azt írta: fennáll a veszélye annak, hogy Izrael népirtást követ el Gázában.
A válság újbóli kirobbanása óta a Hamász terrortámadásaiban több mint 1400 izraeli vesztette életét. Az izraeli légicsapásokban mintegy 3500-an haltak meg palesztin közlések szerint, és további 1300 ember van a romok alatt, köztük mintegy 600 gyerek.
Frissítés:
Joe Biden később külön sajtótájékoztatót tartott, amelyen már utalt arra, hogy az izraeli hadseregnek önuralmat kell tanúsítania a bevetések során a civilekkel szemben. Szerinte a palesztinok túlnyomó többsége nem kapcsolódik a Hamászhoz, és a palesztin emberek is szenvednek. Hozzátette: arra kérte az izraeli kormányt, hogy engedje be a segélyeket Gázába, biztosítva azt, hogy azok ne a Hamászhoz kerüljenek. És beszélt arról is, hogy Washington folytatni fogja a palesztinok segélyezését.
Este pedig az izraeli kormányfő hivatala közölte, hogy Izrael Egyiptom felől beengedi a segélyeket a Gázai övezetbe.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
