A chipek stratégiai jelentőségű eszközök a kulcsfontosságú ipari értékláncokban. A digitális átalakulással új piacok nyíltak meg a chipgyártó ágazat előtt, hiszen például a nagymértékben automatizált autók, a számítástechnikai felhő, a dolgok internete, az 5G/6G konnektivitás, a világűr, a védelem, a számítástechnikai kapacitások és a szuperszámítógépek terén is elengedhetetlen a chipek használata.
A félvezetők komoly szerepet játszanak a geopolitikai érdekek szempontjából is, mivel meghatározzák az országok katonai, gazdasági és ipari, valamint digitális átállással kapcsolatos cselekvési képességét.
Egy ukrán háború kihatása
Az utóbbi napokban a tőzsdén komolyan megütötték a vezető chipgyártókat. A túlpozicionáltság mellett ennek oka, hogy az amerikai kormány szerint komoly alapanyag-ellátási problémák lépnének fel egy ukrán-orosz háború esetén, miután a neongáz 90, a palládium pedig 35 százaléka származik ebből a két országból.
Ráadásul, az Egyesült Államok globális hitelessége forog kockán az eszkalálódó ukrajnai konfliktusban, és egy komoly odafordulás elterelheti Washington figyelmét Tajvanról. Márpedig a Kína által árgus szemekkel és kivont karddal figyelt Tajvan számára óriási adunak bizonyul a legmagasabb szintű chip-gyártása. Tavaly a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) felelt a legfejletteb chipek globális gyártásának 92 százalékáért.
Európai tervek
Most sajtóértesülések szerint a TSMC-t és az Intel-t komoly kedvezményekkel csábítanák kontinensünkre. Valóban, míg az 1990-es években a világ chip-gyártásának kereken 40 százalékáért Európa felelt, ez mára 10 százalékra zuhant.
Nem véletlen tehát, hogy Brüsszel egy új chip-törvény („New European Chips Act”) elfogadását tervezi és egy múlt heti bejelentés szerint 43 milliárd euróval szeretné fellendíteni a kontinens félvezető-gyártó iparát. Ezen a téren távol-keleti hegemónia érvényesül, az európai gyártók pedig ki vannak szolgáltatva az ázsiai beszállítóknak. Az EU húsz százalékos részesedést szeretne elérni 2030-ig, megnégyszerezve az uniós termelést.
Az EU történelmének második legnagyobb ágazati támogatására készül. Az első helyen hosszú idő óta a mezőgazdaság áll, a világ fejlődése és a járvány azonban megkerülhetetlenné tette, hogy a félvezetőipart a középpontba helyezzék.
A csomag legfontosabb eleme a chipekről szóló európai rendeletjavaslat, mely elfogadása esetén javítani fogja Európa versenyképességét és ellenálló képességét, és elő fogja segíteni mind a digitális, mind a zöld átállás megvalósítását. Az utóbbi időben világszerte jelentkező félvezetőhiány az eddiginél is nyilvánvalóbbá tette, hogy a félvezető-értéklánc globális szinten milyen rendkívüli mértékben függ a piaci szereplők igen szűk körétől a jelenlegi, igen összetett geopolitikai környezetben. Ugyanakkor arra is rávilágított, mennyire fontosak a félvezetők az európai ipar és társadalom egésze számára.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta ennek kapcsán: „A chipekről szóló európai rendelet gyökeres változást fog hozni az európai egységes piac globális versenyképessége szempontjából. Rövid távon javítani fogja a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességünket, mivel képessé tesz arra, hogy előre jelezzük és kiküszöböljük az ellátási lánc működésében jelentkező zavarokat. Középtávon pedig elő fogja segíteni, hogy az európai ipar vezető szerepet töltsön be ebben a stratégiai jelentőségű ágazatban."
A chipekről szóló európai rendelet a beruházások kereteit és a stratégiát fekteti le.
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az intézkedéscsomag részét képező ajánlással összhangban haladéktalanul kezdjék meg a koordinációs erőfeszítéseket annak érdekében, hogy áttekintsék a félvezetői értéklánc jelenlegi helyzetét az EU-ban, előre jelezzék az esetleges zavarokat, és a rendelet elfogadásáig korrekciós intézkedéseket hozzanak a jelenlegi hiány megszüntetésére.
Ahhoz, hogy a chipekről szóló európai rendelet hatályba léphessen, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a rendes jogalkotási eljárás keretében meg kell vitatniuk a Bizottság javaslatát. Elfogadását követően a rendeletet az EU egészében közvetlenül kell majd alkalmazni.
Álmodozni szép
De a globális piaci részesedés drasztikus emelésére vonatkozó európai tervek valószínűleg légből kapottak, hiszen az USA és Kína is elképesztő erővel próbálja behozni lemaradását. Tavaly júniusban például elsöprő többséggel fogadta el az amerikai Szenátus azt a törvénytervezetet, mellyel az Egyesült Államok chipgyártási és mesterséges intelligencia-fejlesztéssel foglalkozó képességeit növelnék.
Ennek legfontosabb eleme egy 50 milliárd dolláros vészhelyzeti befektetés a kereskedelmi minisztérium részéről, mellyel félvezetők gyártását és fejlesztését támogatná a hivatal. Emellett a szektort érő befektetések volumenét 250 milliárd dollárra növelnék a következő 5 évben.
Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
