Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
A keddi grönlandi előrehozott választásokat az ellenzéki szociáldemokrata párt nyerte, a szavazatok 37 százalékát begyűjtve. A politikai megmérettetést nemzetközileg is kiemelt figyelem övezte, hiszen a győztes Inuit Ataqatigiit párt környezetvédelmi okok miatt ellenzi annak a dél-grönlandi, Kvanefjeld bányászati projektnek a folytatását, amely a ritkaföldfém nagyhatalommá tehetné a világ legnagyobb szigetét és egyben Európát.
Ritkaföldfém nagyhatalom lehetne
Grönland jégtakarójának olvadásával egy időben két ausztráliai székhelyű bányavállalat – az egyik az Egyesült Államokban keres befektetőket, a másik pedig a kínai állam által támogatott cég, a Senghe Resources tulajdonában van – jóváhagyásért versenyez, hogy feltárhassa azt, amit az Egyesült Államok Geológiai Intézete (USGS) a világ legnagyobb feltáratlan ritkaföldfém-lelőhelyének nevez. A grönlandi belpolitikai most a jelek szerint áthúzza a számításaikat.
Grönland ritkaföldfémei Amerikának és Európának is esélyt jelentettek volna arra, hogy visszanyerjék az irányítást a stratégiai erőforrások felett. A kutatás helyét a világ egyik uránban és néhány ritkaföldfémben leggazdagabb területének tartják, tizenhétféle fémet lehetne kitermelni innen, és ezek olyan anyagok, amelyeket például okostelefonok, síkképernyős tévék, elektromos autók, vagy éppen fegyverek gyártásához lehetne használni. Friedbert Pflüger, az Atlantic Council vezető munkatársa azonban már tavaly figyelmeztetett, hogy egy nagy bánya által generált bevétel a tulajdonosa számára befolyást jelenthet a grönlandi politikába, és egy erős kínai jelenlét stratégiai fenyegetésekkel is járhat.
Geopolitikai csatározások
A klímaváltozás miatt a csupán 56 ezer lakosú Grönland már évekkel ezelőtt a geopolitikai csatározások középpontjába került. Peking aktívan dolgozik Grönland becserkészésén, de Dánia – amely országnak vétójoga van grönlandi nemzetbiztonsági kérdésekben – eleddig keményen áthúzta a kínaiak számításait. 2017-ben Koppenhága biztonsági aggodalmakra hivatkozva elutasította a kínai General Nice Group bányavállalat ajánlatát egy elhagyott grönlandi haditengerészeti kikötő megvételére. 2018 szeptemberében pedig 3 grönlandi reptér felújítását Nuuk (a grönlandi főváros) inkább a dánokra bízta, mint a kínaiakra.
Nem volt véletlen, hogy Trump elnök 2018 nyarán kérte a 2 166 000 négyzetkilométeres Grönland eladását Dániától – általános felháborodást okozva Dániában. Nem ismert széles körben, de miután a náci Németország lerohanta Dániát, az amerikai csapatok birtokba vették Grönlandot, megelőzve, hogy ott Berlin repteret építhessen, és onnan esetleg amerikai városokat bombázhasson. A háború végén Truman elnök 100 millió dollárnyi (mostani áron 1,3 milliárd dollárnyi) aranyat ajánlott Grönlandért, amelyet Koppenhága elutasított.
De a két ország Grönland északi részén már a világháború alatt létrehozta a Thulei Légibázist, amely napjainkban főképp űrvédelmi feladatokat lát el, köztük az ellenséges ballisztikus rakéták észlelését. A légibázis az USA legészakibban fekvő támaszpontja és egyben az egyetlen, amely az Északi Sarkkör fölött helyezkedik el.
S noha Trump ajtóstól akart a házba rontani, Washingtont természetesen nem tántorítja el az elképedt dán visszautasítás. Tavaly júniusban hét fővel újranyílt az amerikai konzulátus a szigeten (1940 és 1953 között működött korábban). Dánia akkorra végre teljesen felébredt, és 2019-ben első alkalommal helyezte Grönlandot a nemzetbiztonsági stratégiájának legkiemeltebb helyére.
Ambivalens inuitok
A grönlandiak ambivalens érzéseket táplálnak Koppenhága irányába. Egyrészt természetesen jól jön, hogy a grönlandi költségvetési bevételek felét a dán átutalások biztosítják. Másrészt viszont sokan a lakosság 90 százalékát kitevő inuit eszkimók közül ellenérzésekkel tekintenek a jövő hónapban megrendezendő dán nemzeti napi ünnepségekre. A dán uralkodó jóváhagyásával ugyanis 300 éve, 1721. május 21-én hajózott el Gröndlandra Hans Egede protestáns hittérítő, amelyet sokan a szigeten az önállóságuk végének tekintenek.
Grönland és a Feröer-szigetek a mai napig hivatalosan Dánia részei. Mindkét sziget kiterjedt önkormányzatisággal rendelkezik, és saját elhatározásukból mindkettő az EU-n kívül maradt.
A klímaváltozás elképesztő ütemű változásokat okoz a Grönlandon. 2002 és a 2016 között a sziget évente 280 milliárd tonna jeget vesztett el, és ez a mennyiség aztán 2019-re megnégyszereződött. Grönland jégtakarójának leolvadása jelenleg a legfontosabb okozója a világtengerek szintemelkedésének. Tavaly ráadásul tovább gyorsult az olvadás - és csupán a Grönlandon elolvadt jég miatt globálisan 1,5 milliméterrel nőtt a tengerek vízszintje. Ha a grönlandi jégtakaró egésze elolvad, a világtengerek szintje 7 méterrel emelkedik majd.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
