Nyugat-Ukrajnában, amit sokkal kevésbé érint a háború, mint a keleti és déli országrészt, az infrastrukturális létesítmények újraindítására készülnek. Ezt lehetett kivenni Olekszandr Kubrakov infrastruktúra miniszter hétvégi szavaiból, amit egy kijevi konferencia szünetében mondott az Interfax Ukraina hírügynökségnek. Azt is közölte, hogy a szaktárca hatpontos tervet készített, amit fokozatosan igyekszik megvalósítani, bár ennek ütemét bizonyosan befolyásolják a harcok.
„Műszaki akadályok nincsenek, akár két héten belül megnyithatjuk Lviv repülőterét a polgári légi forgalom számára, ez lehet az első újonnan működő légikikötő” – mondta, de azért hozzátette: erre csak akkor kerülhet sor, ha az ENSZ és a nemzetközi partnerek, a külföldi kormányok biztonsági garanciákat nyújtanak, mint ahogy tették ezt a hajós gabonaszállítmányok esetében.
Kárpátalján is viszonylag jó a helyzet, az ungvári repülőtér 26 millió hrivnyás támogatást kapott a nyár közepén a megyei tanácstól. A pénz többségét az irányítórendszer karbantartására és újabb kiszolgáló létesítmények építésére használják, hogy mielőbb, még a háború befejezése előtt elindulhasson a forgalom. A tanács elnöke augusztus elején azt mondta, hogy akár már szeptemberben fogadhatják az első gépeket, s így az Európában működő ukrán kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások is használhatják majd saját képviselőik és árujuk eljuttatására.
Mindkét város stratégiai fontosságú lehet, hiszen ezeken a pontokon nem csupán polgári személyek, hanem segélyszállítmányok is érkezhetnek, amiket így gyorsabban eljuttathatnak az ország belsejébe, mintha közúton tennék ugyanezt. Ukrajna keleti nagyvárosainak repülőtereit súlyos károk érték, az oroszok többet használhatatlanná tettek. Kijev környékén is hasonlóan nagyok a repterek infrastruktúráiban keletkezett károk.
A közúti árufuvarozás is kiemelt figyelmet kap és már van is egy-két eredmény. Szeptember 1-től egyszerűsített beléptetés lépett életbe több moldovai határállomáson. A déli kikötők orosz blokkolása miatt kulcsfontosságú lett, hogy ebbe az irányba minél több exportáru hagyhassa el Ukrajnát. Közben megnyitották a 20 éve bezárt Berezine-Besszarábia vasútvonalat is.
Az infrastruktúráért felelős miniszter szeptember első hetének végén állt elő azzal a nagy tervvel, amivel igyekeznek helyreállítani az utakat, a vasutakat és a kikötőket, illetve a szállítmányozást megszervezni.
Főbb tételek:
- folyamatos gabonaexport a tengeri kikötőkből
- új vasúti exportútvonalak megteremtése, például Ukrajna és Moldova, valamint Ukrajna és Románia között vagy Odessza és a dunai ukrán kikötők között
- új villamos vontatású kocsik beállítása néhány közép-ukrajnai vonalon
- folyamatossá kell tenni a vasutak és az árufuvarozás számára az üzemanyag ellátást
- közúti ellenőrző pontok átépítése, bővítése, különös tekintettel a nyugati és déli határszakaszokon
- könnyített határátkelés és az EU-n belüli mozgás az ukrán teherfuvarozóknak az EU-val történt megállapodás alapján
- digitális rendszer felépítése az infrastruktúrák elleni bármilyen agresszió nyomon követésére
A légi-és vasúti forgalom újjáélesztése mellett a közúti infrastruktúra helyreállítása is létfontosságú. Ezt ukrán építőipari vállaltok egyedül bizonyosan nem képesek elvégezni. Ezért mondhatta az ukrán állami közútkezelő vállalat (Ukravtodor) egyik vezetője a minap, hogy minél előbb jöjjenek vissza a nyugati útépítő cégek.
„Tárgyalásban vagyunk a nagy nemzetközi útépítő cégekkel, hogy teljesítsék a háború aktív szakasza előtt kötött szerződéseket. Ahol jelenleg valamilyen objektív oknál fogva nem lehetséges az építkezés, ott felfüggesztettük a végrehajtást, ez történt például a török Ozaltin céggel. A vállalat a zaporizzsjai körzetben dolgozik, s ott most kemény harcok dúlnak. Ugyanakkor a szintén török Dogus Inssat Ve Ticaret nevű vállalat bármikor kész újraindítani a munkálatokat a kremencsugi hídnál.”– mondta Andrij Ivko, vezérigazgató-helyettes.
Egyértelműen szabotázs okozta a tüzet a hét elején a skarzysko-kamiennai drónalkatrészgyártó üzemben. 
