A kora reggel óta folyamatosan zajló akciók során többször is összetűzések alakultak ki a rendőrök és tüntetők között. A Köztársaság Védelmi Bizottságok elnevezésű radikális csoport autógumikból emelt és gyújtott fel barikádokat több autópálya-szakaszon, fennakadást okozva ezzel a közlekedésben.
Barcelonában több főútvonalon ülősztrájkkal bénították az autóforgalmat a tüntetők, akiket a rendőrök egyenként cipeltek le az úttestről. Később több száz tiltakozó átmenetileg elfoglalta az elővárosi vasúti vonal vágányait is az egyik állomáson.
Tarragonában mintegy kétszázan több órán alatt blokád alatt tartották a kikötő főbejáratát. A hatóságok tájékoztatása szerint eddig négy embert vettek őrizetbe, huszonnyolcan könnyebben megsérültek, köztük tizenkét rendőr és egy újságíró.
Jogok nélkül nincs szabadság - ezzel a jelszóval hirdetett általános sztrájkot erre a napra Katalóniában az Intersindical - CSC nevű kisebbségi szakszervezet. Felhívásához azonban nem csatlakoztak a dolgozók túlnyomó többségét képviselő Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetsége (UGT) nevű szakszervezetek.
A nap folyamán ezért tüntetők vonultak a CCOO barcelonai székházához, amelyet tojásokkal hajigáltak meg, a bejárat elé füstbombát dobtak, az épületre sarlót és kalapácsot, valamint „sztrájktörők’ feliratot festettek vörös színnel.
Sajtóbeszámolók szerint több üzlet a tüntetések, utcai megmozdulások miatt kényszerűségből zárt be. Geronában például az egyik országos élelmiszerlánc boltjának bejáratát tömegek állták el és követelték a bezárást.
Magasabb minimálbért is akarnak
A politikai tiltakozás mellett a meghirdetett sztrájknak munkaügyi céljai is vannak, egyebek mellett 1200 eurós (380 ezer forint) havi minimálbér bevezetését követelik Katalóniában.
A munkabeszüntetéshez csatlakozott a katalán függetlenségi kormány, a barcelonai önkormányzat, és elnapolták a katalán parlament csütörtöki ülését is.
A katalán kormány munkaügyi tárcájának hivatalos tájékoztatása szerint a sztrájk követése a kereskedelemben 30 százalékos, az oktatásban 28,6 százalékos, a közigazgatásban 18,3 százalékos. Az egészségügyi dolgozók 9 százaléka, a vasúti dolgozók 2,8 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
A katalóniai akciókkal egyidejűleg folytatódott a madridi legfelsőbb bíróságon a tizenkét katalán függetlenségi politikus és civil szervezeti vezető meghallgatása, akiket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt fogtak perbe.
Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért rájuk különböző bűncselekményekben, például az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadás, illetve közpénz hűtlen kezelése miatt.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
