„A háború beszüntetése, béketárgyalások indítása, csapatok kivonása Ukrajnából, háborús jóvátétel fizetése, a háborús bűnösök átadása egy nemzetközi bíróságnak. Ezt követően pedig tárgyalás a szankciók feloldásáról” – ezt válaszolta Szergej Gurijev a Die Weltnek a közelmúltban adott interjúban arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna ma Alekszej Navalnijnak, ha az orosz ellenzéki politikus indulhatna egy választáson. (Navalnij jelenleg börtönbüntetését tölti – a szerk.)
Kegyeltből disszidens
Az orosz közgazdász 2004-től 2013-ig a moszkvai New Economic School magánfőiskola rektora, 2008 és 2012 között pedig az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev tanácsadója volt.
Később – miután Medvegyev távozott és Vlagyimir Putyin került ismét az elnöki székbe – az ellenzéki ügyek egyik legprominensebb támogatója lett. 2013-ban ő írta Navalnij gazdasági programját, aki akkor Moszkva főpolgármestere szeretett volna lenni.
Mivel úgy érezte, hogy időközben megszűnt „politikai védettsége”, és perbe fogják fogni egy politikai színezetű ügyben, még ugyanebben az évben elmenekült Oroszországból Franciaországba.
"Nem tettem semmi rosszat, és nem akarok félelemben élni” – mondta akkor.
Elemzők szerint azok közé tartozott, akik nem értettek egyet a Kreml Nyugat-ellenes politikájával és hatalom-koncentrációjával, de általában nem hallatták a hangulat a politikai változással kapcsolatban.
Gurijev 2013 a párizsi Sciences Pro kutatóintézet oktatója, 2015 és 2019 között pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza volt.
„Ne higgyük, hogy az oroszok jól élnek”
A német lapnak adott interjúban a háború Oroszországra gyakorolt gazdasági hatását és a jövőbeni kilátásokat elemezte.
Úgy véli, hogy az Oroszországgal szemben kivetett szankciók eltörlése hosszú folyamat, és Moszkvának előbb végre kellene hajtania a fent említett dolgokat.
„Számomra úgy tűnik, hogy Putyin nem fogja ezt megtenni. De egyértelmű, hogy a szankciók feloldása nélkül Oroszország gazdasága nem fog többé növekedni.”
Arra a felvetésre, hogy az orosz gazdaság a jósolt 10 százalék helyett „csak” mintegy 3 százalékkal esett tavaly, azaz nagyobb az ellenállóképessége a korábban gondoltnál, azt válaszolta: a gazdaság jövőre tovább fog zsugorodni, az ellenállóképesség oka pedig az, hogy az orosz kőolajexport-embargót csak tavaly decemberben vezette be az EU (a vezetéken szállított kőolajat pedig továbbra sem érinti az), a kőolajtermékekre pedig csak idén februártól fogja kiterjeszteni.
Másrészt a GDP-t most a felpörgetett hadiipar megtámasztja, ha pedig nem tört volna ki a háború, akkor tavaly három százalékkal növekedhetett volna a gazdaság.
„Az életszínvonal a valóságban süllyed – a kiskereskedelem volumene 10 százalékkal esett. Ne higgyük, hogy jól megy a gazdaság, az oroszok pedig jól élnek” – fogalmazott Gurijev.
Utalt arra, hogy a kormány számos gazdasági adatot már nem hoz nyilvánosságra. Van költségvetési hiány, de a kiadások pontos eloszlásáról – például arról, hogy mennyivel többet költenek a háborúra és mennyivel kevesebbet az oktatásra – nincs információ.
Ráadásul a valutatartalékok apadnak, ami azért veszélyes, mert Oroszország már nem tud pénzt felvenni a piacokon és a magas infláció miatt pénzt nyomtatni sem képes, figyelmeztetett.
Sok múlik az olajembargón
„Putyinnak egyelőre van elég pénze a háborúra. De nem tudjuk, hogy meddig, mivel nem tudjuk, hogy mennyi pénz megy el a háborúra és milyen hatása lesz az új olajembargónak,” tette hozzá.
Gurijev már a kezdetektől fogva az azonnali embargó híve volt, de az európai politikusok ezt ellenezték arra hivatkozva, hogy túl drága lenne az európai gazdaságnak. Az orosz közgazdász ugyanakkor úgy véli, hogy ez nem teljesen igaz, ráadásul egy azonnali embargó után nem értékelődött volna fel a rubel, és Putyinnak sokkal kevesebb pénze lett volna a háborúra.
Arra a felvetésre, hogy az olajembargónak ugyan nagy hatása lesz, de a technológiaexport tilalma még súlyosabb következményekkel járhat-e Oroszországban, azt válaszolta: mindkettő fontos.
Egy „gyors olajembargó” (itt feltehetően annak mihamarabbi megvalósítására utalt – a szerk.) hamar véget vethetne a háborúnak, és utána fel lehetne oldani, véli. A hightech termékek hiányának és a legjobb szakemberek elvándorlásának ugyanakkor hosszútávon vannak súlyos következményei, fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a 2023-ra vonatkozó előrejelzések nagyon eltérőek – az orosz gazdasági minisztérium kevesebb mint egy százalékos gazdasági visszaesést jósol, az orosz Alfa-Bank viszont 6,5-et –, azt mondta: egyre kevésbé hisznek a statisztikáknak. Az általában megbízhatónak tekintett Nemzetközi Valutaalap mindenesetre 2 százalékos mínuszt vetít előre.
Félnek vagy lekötelezettek
Végezetül arra a felvetésre, miszerint figyelembe veszi-e Putyin azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket még nem sokkal a háború előtt kapott az orosz liberális gazdasági elit (a jegybank és a Sberbank vezetői, miniszterek) egyes tagjaitól, és amelyek a háborús eszkalációval járó gazdasági veszélyekre vonatkoztak, azt válaszolta:
„Putyin érti, mit mondanak. Ugyanakkor ő azt mondja: a politikai döntéseket én hozom, a ti feladatotok a gazdasági következmények minimalizálása.”
Ezek a vezetők segítettek Putyinnak a helyzet stabilizálásában, most pedig segítenek neki elkerülni a gazdasági válságot, de egyúttal segítenek finanszírozni a háborút – mondta Gurijev egy erkölcsi dilemmára utalva.
Feltételezése szerint ezek a vezetők ellenzik ugyan a háborút, és látják, hogyan omlik össze most mindaz, amit évtizedek alatt felépítettek, de félnek Putyintól vagy le vannak neki kötelezve. Más egyéb lehetőségük nem marad, mint a kivándorlás.
Fontolgatják a februári választások lehetőségét. 
