A német polgárok többsége elutasítja, hogy továbbra is a két legnagyobb politikai erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányozza az országot – ismertette felmérésének eredményét a ARD.
Az országos köztelevízió adatai szerint a decemberi 35 százalékról 52 százalékra emelkedett mindazok aránya, akik szerint rossz, vagy kevéssé jó lenne, ha ismét a CDU/CSU és az SPD alakítana kormányt, és 61 százalékról 45 százalékra süllyedt azok aránya, akik szerint jó, vagy nagyon jó lenne egy újabb nagykoalíció.
|
Szijjártó Péter ismét harcba szállt - ezúttal egy német politikus hívta ki. További részletek az oldalon >>> |
A németek többsége szerint (54 százalék) előrehozott választást kell tartani, amennyiben nem sikerül megállapodniuk a pártoknak a közös kormányzásról – ez 9 százalékos emelkedés egy hónap alatt. Egy CDU/CSU-s kisebbségi kormány megalakítását 42 százalék támogatná, ami 9 százalékpontos csökkenés a decemberi 51 százalékhoz képest.
Merkel egyre megosztóbb
A németek szűk többsége, 53 százaléka szerint jó, vagy nagyon jó lenne, ha továbbra is a 2005 óta hivatalban lévő kancellár, Angela Merkel töltené be a kormányfői tisztséget, ami 3 százalékpontos csökkenés decemberhez képest. Megosztottak a vélemények abban a kérdésben, Angela Merkelnek ki kellene-e töltenie negyedik kancellári ciklusát: 49 százalékuk szerint a ciklus végéig hivatalban kéne maradnia, míg 45 százalék szerint már a ciklus közben le kellene mondania. A németek csaknem kétharmada, 65 százaléka szerint Angela Merkel jó kancellár, de több mint kétharmaduk, 67 százalékuk szerint túl van már a legjobb korszakán.
A kutatás alapján a lakosság 52 százaléka elégedett a kancellár munkájával, ami enyhe csökkenés havi összevetésben. A CSU vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök munkájával 34 százalék elégedett, ami 3 százalékpontos növekedés. Martin Schulz munkájával elégedettek aránya minden eddiginél kisebb, 30 százalékos – december óta tehát 9 százalékot esett az SPD elnökének megítélése.
Menekültek, ellátórendszer, oktatás
A németek legnagyobb része szerint az idén is a menekültügy és a menekültek, bevándorlók társadalmi integrációja lesz a legfontosabb belpolitikai ügy. Tavaly januárban még a megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így, ez az arány idén már csak 27 százalék. A második helyen a szociális ellátórendszerek helyezte, a társadalmi béke és a szociális igazságosság ügye áll, amely 10 százalék szerint lesz a legfontosabb téma az idén. A harmadik az oktatás, 7 százalékos említési aránnyal.
A DeutschlandTrend alapján egy előrehozott választás nem hozna nagy változást; amennyiben most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti választás, az eredmény nagyjából megegyezne a tavaly szeptemberi választás eredményével, vagyis:
|
Pártok |
szeptemberi szavazás eredménye | ha most lenne előrehozott választás | változás |
| CDU/CSU | 32,9 százalék | 33 százalék | +0,1 |
| SPD | 20,5 százalék | 21 százalék | +0,5 |
| AfD | 12,6 százalék | 13 százalék | +0,4 |
| FDP | 10,7 százalék | 9 százalék | -1,7 |
| Die Linke | 9,2 százalék | 9 százalék | -0,2 |
| Zöldek | 8,9 százalék | 11 százalék | +2,1 |
A CDU/CSU és az SPD vezetői vasárnap kezdenek megbeszéléseket a közös kormányzás folytatásának lehetőségéről. Az egyeztetést a tervek szerint január 12-ig folytatják, majd a pártok külön-külön döntenek arról, hogy továbblépnek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába.
|
Egy Merkel nélküli új Németország formálódik a színfalak mögött Egyes befolyásos hatalmi körök Berlinben megadták a kilövési engedélyt a politikai térben az utóbbi három hónapban sérült vadként bolyongó Merkelre. A Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet arra szólítja fel Berlint, hogy hozza létre azt az Európát, amely önálló globális politikai erőként működik. Csak ezzel a független kreatív potenciállal van Berlinnek esélye, hogy befolyásolja a nemzetközi rendet. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
