Élelmiszerek: tovább folytatódhat az árak emelkedése
A KSH szerdán publikálta az inflációs számokat, amelyből kiderült, hogy számottevően drágultak az élelmiszerek márciusban. Rossz hír, hogy a világpiacon számos gabonaféle árfolyama szökött a magasba, és a piaci szereplők a munkaerőhiányra is panaszkodnak, ami nehezíti a zöldség- és gyümölcstermesztést.
Februárban az élelmiszereknél még 7 százalékos éves emelkedést jelentett a KSH, ez márciusra 7,3 százalékra emelkedett. Ezen belül a sertéshús ára 27,4, a párizsi, kolbászé 20,8, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,9, a cukoré 10,1, a tejé 9,1, a kenyér ára 8,4 százalékkal lett magasabb. Akkor sem jobb a helyzet, ha nem a statisztikákra támaszkodunk, hanem a piacokat látogatjuk. Ahogy arról az mfor.hu elsőként beszámolt a járvány hatására meginduló felvásárlási roham hatására pillanatok alatt kilőttek az árak a nagybani piacon. Ennek hatására egyes zöldségek 25 százalékkal drágultak, de volt aminek az ára 55 százalékkal nőtt. Mindez a fogyasztói piacok áraiba is továbbgyűrűzött és átlagosan 15-27 százalékos áremelkedéseket eredményezett. Ráadásul később hiába szelídültek a nagybanin az árak, a piacok standjain ez nem érzékelhető.
Nagyot drágult a rizs
Rossz hír, hogy a világpiacon a gabonafélék ára kisebb-nagyobb mértékben emelkedett, és félő, hogy mindez tovább fog gyűrűzni. A legdurvább változás a rizs piacán van, ami Ázsiában a legfontosabb alapélelmiszer, itt hétéves csúcsra ugrottak az árak. A rizs egyébként közel egy éve folyamatosan drágul, az áremelkedés azonban február eleje óta gyorsult. A Thai Rizs Exportőrök Szövetsége szerint például a referenciaterméknek számító 5 százalékos törött fehér rizs ára 12 százalékkal emelkedett március 25-től április 1-ig.
Sokat drágultak a gabonák (Forrás: depositphotos.com)
A folyamatok hátterében a szakértők szerint a világkereskedelem bukdácsolása mellett az is szerepet játszik, hogy számos nagy rizstermelő ország, így India és Vietnám is leállította az exportot. Emiatt a thaiföldi termés iránt megugrott a kereslet. Érdekesség, hogy a szakértők egyértelműen a járványt teszik felelőssé a drágulásért, mert a készletek bőségesek, és az időjárás is kedvez a termésnek, és ez alapján az idei egy jó évnek ígérkezik. Problémát jelent ugyanakkor Thaiföldön is a munkaerőhiány, a kambodzsai munkások ugyanis hazamennek az országos karantén miatt.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mostani tartalékok, és a jó termés sem biztosítja, hogy a jövőben ne legyenek ellátási gondok. A rizs vetésénél ugyanis számos országban nehézséget okozott a járvány. A szakértők szerint Kínában, az Egyesült Államokban és Európában is a korábbinál kisebb területen termelnek idén rizst. Így könnyen lehet, hogy a drágulás akár a jövő évi termésig folytatódhat.
Felfele indult a búza ára
A rizs drágulását nem tudja überelni, ám az elmúlt egy hónapban a búza piacán is hasonló folyamatokat láthattuk. A nyugati világ fő gabonája március első feléhez képest 10 százalékos áremelkedést mutat az árutőzsdéken, ám még mindig olcsóbb, mint egy éve. A gabonaféle drágulása mögött a szakértők itt is azt említik fő okként, hogy számos ország korlátozza az exportot, így azok az államok és piaci szereplők, amelyek importra szorulnak a normál piaci helyzethez képest jóval kisebb kínálattal találkoznak.
Az agráriumra szakosodott Fitch Solutions arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínálat jelenleg szűkül a koronavírus-járványnak a keresletre és a kereskedelemre gyakorolt hatása miatt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy kulcsfontosságú termelő régiókban a kedvezőtlen időjárás miatt (súlyos aszály Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában) a szokásosnál gyengébb termés várható.
Lesz-e elég munkaerő?
Nem megnyugtatóak az idényjellegű termékek esetében zajló folyamatok sem. Számos európai zöldség- és gyümölcstermelő országban ugyanis arról panaszkodnak a gazdák, hogy nem tudják pótolni a kelet-európai idénymunkásokat. A járvány miatti munkaerő-áramlás problémájára felmerült, hogy más szektorokból csábítsanak át munkanélkülivé válókat a mezőgazdaságba. A Trenkwalder szakértői azonban úgy látják az itthon vagy Nyugat-Európában elbocsátott alkalmazottak többsége számára nem reális alternatíva a mezőgazdasági idénymunka, legfeljebb olyanok tudnak így elhelyezkedni, akik korábban már dolgoztak a szektorban. A munkaerő mezőgazdaságba átáramlásának egyik fontos korlátja, hogy ezek a munkák sok esetben nehéz fizikai terheléssel, nagyfokú monotonitással, és az időjárásnak való fokozott kitettséggel járnak. Emiatt irodában vagy vendéglátó-helyen foglalkoztatott munkavállalók vélhetőleg csak a legvégső esetben mennek el ilyen területre dolgozni.
