Boris Johnson volt miniszterelnök a koronavírus-járvány kezdeti időszakában osztotta azt az álláspontot, hogy a járvánnyal
"a természet a maga módján intézkedett az idősek sorsáról"
- hangzott el a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat keddi munkanapján.
A nyáron kezdődött vizsgálat, amelynek elnöke Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája, várhatóan 2026-ig tart, és több különálló részből - hivatalos elnevezéssel modulból - áll.
A második vizsgálati modul keddi munkanapján számos részletet hoztak nyilvánosságra azokból a jegyzetekből, amelyeket Sir Patrick Vallance, a brit kormány akkori tudományos főtanácsadója készített a kormányzati intézkedésekről a járvány korai szakaszában.
E feljegyzések egyike szerint Boris Johnson 2020 nyarán azt az álláspontot vallotta, hogy "az időseknek bele kell törődniük sorsukba", a fiataloknak pedig lehetővé kell tenni, hogy "élhessék az életüket, és a gazdaságot működésben kell tartani".
Vallance egy másik, 2020 decemberében kelt feljegyzése szerint Johnson egyetértett azokkal a konzervatív alsóházi képviselőkkel, akik azt a nézetet hangoztatták, hogy a koronavírus-járvánnyal "a természet a maga módján intézkedett az idősek sorsáról".
A második vizsgálati modul négy héttel ezelőtti nyitónapján Hugo Keith, a vizsgálóbizottság vezető jogtanácsosa elmondta: a 70 év feletti korosztály tagjainak halálozási kockázata tízezerszer magasabb volt koronavírus-fertőződés esetén, mint a 15 év alattiaké.
Keith elmondta azt is, hogy a számítások alapján azok, akik a koronavírus-megbetegedés szövődményeibe haltak bele, átlagosan több mint egy évtizedet veszítettek potenciális élettartamukból. Ez azt jelenti, hogy a nagy-britanniai koronavírus-járvány első évében 1,5 millió potenciális életévet veszítettek el a koronavírus-fertőződés miatt kialakult betegségek szövődményeinek áldozatai.
Lee Cain, Boris Johnson akkori kommunikációs igazgatója a vizsgálat keddi meghallgatásán elmondta: véleménye szerint Johnson személyében "nem a megfelelő miniszterelnök" volt kormányon a koronavírus-járvány heveny kezdeti időszakában, a kormányfő ugyanis "ide-oda csapongott", amikor kulcsfontosságú járványügyi kérdésekben kellett volna döntésre jutni.
Cain szerint Boris Johnson nem tudott dönteni például akkor sem, amikor 2020 szeptemberében és októberében, a járvány második fellángolásának idején a szakértők újabb, rövid távú, de radikális korlátozások bevezetését javasolták a fertőzés terjedési dinamikájának megtörése végett.
A vizsgálóbizottság kedden meghallgatta Dominic Cummings-t, Johnson akkori főtanácsadóját, aki szerint a járvány korai szakaszában "teljes volt a káosz" a Downing Streeten, és annak idején "mindenki döntésképtelennek tartotta" a kormányfőt.
Boris Johnson tavaly júliusban lemondott a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
"Hasznavehetetlen ***-k"
Szintén a vizsgálatok kapcsán került napvilágra, hogy Dominic Cummings, Johnson akkori kabinetfőnöke a járvány ideje alatt elképesztő trágárságokkal teli chatüzeneteket küldözgetett a kormány tagjairól, különböző fontos tisztviselőkről, illetve magáról Johnsonról is, különböző címzetteknek.
Az egyik üzenetben például "hasznavehetetlen fuckpig"-eknek titulálta a kormány tagjait [ezt nem fordítanánk le, már csak azért sem, mert a kifejezésnek nem létezik magyar megfelelője, legyen elég annyi, hogy a fuck a közösülést, a pig pedig a sertést jelenti, és használják olyan férfiakra és nőkre, akik nem válogatják meg szexuális partnereiket - innentől olvasóink képzeletére bíznánk, mit alkotnak belőle].
Cummings magáról Johnsonról is igen dehonásztálóan írt, a vezetés női tagjait pedig rendszeresen igen szexista jelzőkkel illette a nyilvánosságra került üzeneteiben.
(via MTI, The Independent)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
