Az újonnan bejelentett zárolás is azt bizonyítja, hogy a kormány a figyelmeztetéseket komolyan veszi, és határozott abban, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartsa - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke emlékeztetett: a 2,9 százalékos terv nagyon közel van a határértékhez, és a Költségvetési Tanács is jelezte, hogy itt nem árt az óvatosság. Arra a kérdésre, hogy csökkent-e az ország sérülékenysége, megjegyezte, ma már a pozitív kockázatok vannak többségben: nem romlik az európai környezet, van mozgástér és elkötelezettség a problémák megoldására.
Mi a fő ellenség?
A hiány 3 százalék alatt tartása ma megvalósítható; a jelen, kiegyensúlyozottabb körülmények között ez elsősorban elkötelezettség kérdése - mondja Kovács Árpád. Az Európai Bizottság szerint nem is a hiány, hanem az államadósság ad okot aggodalomra - az unióban érvényes, legalább egyszázalékos ütemű államadósság-csökkenést előíró szabályt 2017-től kell Magyarországnak is érvényesítenie, ekkortól ugyanis már nem csak a hiány mértéke számít a túlzottdeficit-eljárásban. Jelenleg úgy néz ki, hogy csak nagyon mérsékelt csökkentés lehetséges az elkövetkező években – de ez, ha kockázatokkal is, de elegendő lehet a cél teljesítéséhez.
Van amikor elmegy...
Nem mindegy, hogy milyen tényezők növelik az államadósságot, ennek a szempontnak a vizsgálatát a kritikusok szívesen elhagyják. Más a helyzet akkor, ha azért emelkedik a mutató, mert a gazdasági teljesítmény elmarad a várttól, és hitelt vesz fel az ország a költségvetési lyukak betömésére. És megint más a helyzet akkor, ha a kölcsönre azért van szükség, hogy értéket vásároljunk és teremtsünk; ez utóbbi elsősorban az energiacégekre és szolgáltatókra vonatkozik. Ha az eladósodás új lehetőségek teremtését szolgálja, Kovács nincs ellene. A mostani számítás szerint stagnálás, egytized százalékos mérséklődés várható 2013 végéhez képest.
Devizahiteles történet: a későbbi hatás a kérdés
A devizahiteles intézkedések kapcsán a Költségvetési Tanács elnöke azt mondja, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a magyar bankrendszer ki fogja tudni fizetni a rájuk kiszabott terhet. Az idei költségvetésre a lépéseknek elég kicsi hatásuk lehet. Távlatilag természetesen lehetnek a gazdasági növekedéssel, a magánberuházások finanszírozásával és az adóval összefüggő következményei az intézkedéseknek. De a mai kockázatok között inkább az európai uniós pénzeknek a lehívását, az úgynevezett felülről nyitott előirányzatok túl-, és néhány adónem alulteljesülését említené meg, de az is egy nagy kérdés, hogy megmarad-e a pénzbőség a piacokon - az orosz-ukrán krízisnek is lehet hatása a pénzügyi folyamatokra.
