Visszhangtalan maradt a magyar sajtóban egy minapi bécsi kerekasztal beszélgetés. A téma Közép- és Kelet-Európa rohamos népességvesztése volt, amely a kutatók szerint a demokráciát is veszélyezteti a térségben. Egy kutató a helyzetet már a kommunista NDK 1961 előtti állapotához hasonlította, amikor a tömeges elvándorlásra válaszul Kelet-Berlinnek falat kellett felhúznia.
Kihaló térségek, politikai esélyek
Ivan Krasztev bolgár kutató szerint a fiatal, tanult csoportok nagyarányú elvándorlása az uralkodó rezsimeknek esélyt kínál arra, hogy a hátramaradottakból egy újfajta népet gyúrjon ki. A rezsim ellenségeit már nem kell Szibériába küldeni, elég, ha kinyitják a határokat előttük – hangsúlyozta a Bécsben élő kutató.
Az eseményen Tim Judah, a The Economist újságírója a Világbank előrejelzéseire hivatkozva megdöbbentő statisztikai adatokat közölt. Ezek szerint Bulgáriának 2050-re 39 százalékkal kisebb lesz a lakossága, mint az 1989-es rendszerváltáskor. Bosznia-Hercegovina esetében ez a mutató 29 százalék, Szerbiában 24 százalék, Horvátországban 22 százalék, hazánkban 20 százalék, Albániában 18 százalék, Lengyelországban pedig 14 százalék. Kisebb, csupán 2-6 százalék közötti esés várható Görögország, Csehország, Észak-Macedónia, Montenegró és Szlovákia esetében.
Judah és több más kutató is párhuzamot vont a jelenlegi helyzet, valamint a 19. század folyamatai között. Akkor a falvakból vándoroltak a nagyobb városokba az emberek, most pedig a szegényebb Keletről a tehetősebb Nyugat felé. Óriási különbség azonban, hogy míg a 19. században a falvakban a magas népszaporulat még akkor kiegyenlítette a veszteséget, napjainkban Kelet-Európa egyes vidékei rohamosan néptelenednek el.
Akut munkaerőhiány
Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója arról számolt be, hogy a Visegrádi Négyek országaiból felgyorsult a kiáramlás az ezredforduló óta. Csupán Lengyelországot 4.4 millió polgára hagyta el, a teljes lakosság 11.7 százaléka. Őket követik a csehek (8.5 százalék), Magyarország (6.5 százalék) és Szlovákia (6.3 százalék).
Alida Vracic bosnyák szakértő szerint hazája eredeti népességének a fele már külföldön él és dolgozik. Vracic szerint a politikai kliensrendszer is hozzájárul a rohamos elvándorláshoz, ahogyan az ökológiai katasztrófa is. Szarajevó levegője például jóval szennyezettebb, mint Pekingé.
Arról szintén a napokban érkezett hír, hogy Bulgária az akut munkaerőhiány miatt kiterjeszti a rekrutálásra kijelölt országok körét. Az eddigi körben Moldova, Örményország, Grúzia, Belarusz és Ukrajna szerepelt – ez most kibővült Tadzsikisztánnal, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal és Mongóliával.
Kilátástalan fiatalok
Hazánk esetében egy 2016-os felmérés szerint az érettségizettek 16, a diplomásoknak pedig 21 százaléka tervezi, hogy külföldre megy hosszabb-rövidebb időre. A tanulók körében ennél is sokkal súlyosabb a helyzet: 67 százalékuk menne el az országból. „Az oktatási rendszer átalakítása szerepet játszhat a kivándorlási szándékban” – mondta el akkor Sik Endre, a Tárki vezető kutatója.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
