A felméréseket a Bloomberg szervezte, és azok minisztériumi válaszokon és kormányhivatalnokok nyilatkozatain alapulnak. Ezekből kiderül, kinek mi a fontos, és hogy várhatólag a 27 ország összehangolt álláspontjában mik lehetnek azok a döntő feltételek, melyekből a brit kormányfő nehezen érhet el engedményeket.
Munkaerő áramlás
Sok van a nemzetállami követelmények között, melyek teljesen ellentétesek a brit szándékkal, kezdve a halászattól, Gibraltár szuverenitásán át a munkaerő szabad áramlásáig. A legkényesebb kérdés az utóbbi: a legtöbb ország ragaszkodik hozzá, élen Németországgal, Portugáliával és Csehországgal, csak ennek fejében fogadnák el Nagy-Britannia hozzáférését az áruk és szolgáltatások egységes piacához.
Van ugyanakkor 3 tagállam, amelyik nem erőlteti a dolgot: Dánia, Ausztria és Bulgária. Franciaország viszont olyannyira ragaszkodik ehhez a feltételhez, hogy követeléseivel még jóval túl is megy a többieken. A munkaerő áramlás korlátozása esetén a franciák megvonnák a brit pénzügyi szektortól a jogot, hogy a mostani módon, teljesen szabadon nyújthasson szolgáltatásokat az EU-ban.
Brit befizetés
A következő kérdés a szigetország hozzájárulása az EU költségvetéséhez. Ezt különösen a kelet-európai országok és Görögország, vagyis a haszonélvezők követelik, érthető módon. A kilépéspártiak ugyanakkor azzal kampányoltak, hogy Britanniának megmarad majd heti 350 millió fontja, amit most befizet a közös kasszába, igaz, hogy ebből az ígéretből gyorsan kihátráltak.
Az egymás országaiban élők jogai
Általános kérdés a már most is az Egyesült Királyságban élő EU polgárok jogai, vagyis további maradásuk lehetősége, ezt mindenki követeli. Valószínűleg ezzel lesz a legkevesebb gond, hisz cserébe csak annyit kérnek a britek, hogy az EU-ban élő polgáraik jogai ugyanígy csorbítatlanok maradjanak, és ezzel nagyjából egyet is ért mindenki.
Csak egy-két elvakult kilépéspárti szavazó hitte azt, hogy ha nyer a szavazáson, akkor másnap csomagol a lengyel szomszéd. A lengyelek egy része egyébként mindentől függetlenül menni fog, de nem azért, mert elűzik, hanem mert Lengyelországban nagy ütemben emelkednek a bérek, emellett a font gyengül, a zloty erősödik, vagyis a piac megoldja a kérdést.
Egyedi kérdések
Ezeken kívül vannak egyedibb, inkább egy-egy országra jellemző követelések. Írország teljesen jogosan azt akarja, hogy nyitott maradjon a határ közte és elszakított nemzetteste, Észak-Írország között. Spanyolország a Gibraltár feletti közös szuverenitást szorgalmazza, ugyanakkor a brit kilépés következtében esetleg megvalósuló skót függetlenség miatt félti Katalóniát. Ugyanez az aggodalom a belgáknál is, ahol a vallonok (franciák) nyugtalankodnak, hogy a gazdagabb flamandok (hollandok) kiválnának. Franciaország és Dánia azt szeretné, ha továbbra is halászhatnának a brit vizeken.
Egységes piac, turizmus
Mindazonáltal sok ország nem szeretné, ha Nagy-Britannia kiszorulna az egységes piacról. Írország kereskedelme jelentős részét folytatja a szomszédos szigetországgal, és nem szeretne vámtarifákat, különösen magasakat nem. Németországnak is fontos a brit piac: tavaly 51 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el ott.
Ciprus és Görögország amiatt aggódik, hogy elmaradhatnak a brit turisták, részben a font leértékelődése miatt. Ez azonban indokolatlan aggodalom lehet, miután a britek továbbra is vágyni fognak a napfényre, és más kontinensre utazni sokkal drágább, így ugyanúgy az európai mediterrán országokban fognak nyaralni, legyen egy euró 1,30 vagy 1,10 font, legfeljebb valamivel kevesebbet költenek.
És ha már ott van, hivatalos találkozója is lesz Rómában. 
