A felméréseket a Bloomberg szervezte, és azok minisztériumi válaszokon és kormányhivatalnokok nyilatkozatain alapulnak. Ezekből kiderül, kinek mi a fontos, és hogy várhatólag a 27 ország összehangolt álláspontjában mik lehetnek azok a döntő feltételek, melyekből a brit kormányfő nehezen érhet el engedményeket.
Munkaerő áramlás
Sok van a nemzetállami követelmények között, melyek teljesen ellentétesek a brit szándékkal, kezdve a halászattól, Gibraltár szuverenitásán át a munkaerő szabad áramlásáig. A legkényesebb kérdés az utóbbi: a legtöbb ország ragaszkodik hozzá, élen Németországgal, Portugáliával és Csehországgal, csak ennek fejében fogadnák el Nagy-Britannia hozzáférését az áruk és szolgáltatások egységes piacához.
Van ugyanakkor 3 tagállam, amelyik nem erőlteti a dolgot: Dánia, Ausztria és Bulgária. Franciaország viszont olyannyira ragaszkodik ehhez a feltételhez, hogy követeléseivel még jóval túl is megy a többieken. A munkaerő áramlás korlátozása esetén a franciák megvonnák a brit pénzügyi szektortól a jogot, hogy a mostani módon, teljesen szabadon nyújthasson szolgáltatásokat az EU-ban.
Brit befizetés
A következő kérdés a szigetország hozzájárulása az EU költségvetéséhez. Ezt különösen a kelet-európai országok és Görögország, vagyis a haszonélvezők követelik, érthető módon. A kilépéspártiak ugyanakkor azzal kampányoltak, hogy Britanniának megmarad majd heti 350 millió fontja, amit most befizet a közös kasszába, igaz, hogy ebből az ígéretből gyorsan kihátráltak.
Az egymás országaiban élők jogai
Általános kérdés a már most is az Egyesült Királyságban élő EU polgárok jogai, vagyis további maradásuk lehetősége, ezt mindenki követeli. Valószínűleg ezzel lesz a legkevesebb gond, hisz cserébe csak annyit kérnek a britek, hogy az EU-ban élő polgáraik jogai ugyanígy csorbítatlanok maradjanak, és ezzel nagyjából egyet is ért mindenki.
Csak egy-két elvakult kilépéspárti szavazó hitte azt, hogy ha nyer a szavazáson, akkor másnap csomagol a lengyel szomszéd. A lengyelek egy része egyébként mindentől függetlenül menni fog, de nem azért, mert elűzik, hanem mert Lengyelországban nagy ütemben emelkednek a bérek, emellett a font gyengül, a zloty erősödik, vagyis a piac megoldja a kérdést.
Egyedi kérdések
Ezeken kívül vannak egyedibb, inkább egy-egy országra jellemző követelések. Írország teljesen jogosan azt akarja, hogy nyitott maradjon a határ közte és elszakított nemzetteste, Észak-Írország között. Spanyolország a Gibraltár feletti közös szuverenitást szorgalmazza, ugyanakkor a brit kilépés következtében esetleg megvalósuló skót függetlenség miatt félti Katalóniát. Ugyanez az aggodalom a belgáknál is, ahol a vallonok (franciák) nyugtalankodnak, hogy a gazdagabb flamandok (hollandok) kiválnának. Franciaország és Dánia azt szeretné, ha továbbra is halászhatnának a brit vizeken.
Egységes piac, turizmus
Mindazonáltal sok ország nem szeretné, ha Nagy-Britannia kiszorulna az egységes piacról. Írország kereskedelme jelentős részét folytatja a szomszédos szigetországgal, és nem szeretne vámtarifákat, különösen magasakat nem. Németországnak is fontos a brit piac: tavaly 51 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el ott.
Ciprus és Görögország amiatt aggódik, hogy elmaradhatnak a brit turisták, részben a font leértékelődése miatt. Ez azonban indokolatlan aggodalom lehet, miután a britek továbbra is vágyni fognak a napfényre, és más kontinensre utazni sokkal drágább, így ugyanúgy az európai mediterrán országokban fognak nyaralni, legyen egy euró 1,30 vagy 1,10 font, legfeljebb valamivel kevesebbet költenek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
