9p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Az ukrán tüzérség félelmetesen hatékonyan működik, sőt olyat is tud, amit még az amerikaiak is irigyelnek. De ehhez kell Elon Musk segítsége is.

Az ukrán háborúból rendszeresen láthatunk olyan felvételeket, amelyeken az ukrán tüzérség lő ki orosz páncélozott járműveket, gyakran haladás közben. Ívelt röppályán, akár több kilométer távolságról eltalálni egy páncélost nem egyszerű feladat, és az ukránok ehhez nem – vagy legalábbis a legutóbbi amerikai szállítmányok beérkezésééig nagy mennyiségben biztosan nem – használtak irányított, magukat célra vezető lőszereket. De az, amit az ukránok rendszeresen megcsinálnak, az még a legmodernebb lőszerekkel sem könnyű feladat, olyan pontosságot és gyorsaságot igényel, ami a legmodernebb hadseregek képességeinek is erősen a határait feszegeti. Akkor hogyan csinálják? A háttérben egy saját fejlesztésű szoftver van.

Tűz és vezetés

Minden modern hadsereg rendelkezik számítógépes tűzvezető rendszerrel, azaz egy olyan rendszerrel, amelynek segítségével a különböző módszerekkel beazonosított ellenséges célpontok adatait továbbítani lehet az egyes tüzérségi ütegek kezelőszemélyzetének, akik aztán csapást mérnek rá. Ennek működéséhez szükség van különböző, a célpontokat megjelölni képes eszközökre, például radarokra, drónokra, távolságmérőkre, műholdakra. Az így megszerzett adatokat valamilyen hálózaton továbbítani kell egy központba, ahol aztán feldolgozzák őket, majd megint a hálózat segítségével kiadni a megfelelő célpontokat az egyes lövegeknek, ütegeknek – amelyek közben saját pozíciójukról is tájékoztatják a központot.

Ukrán katonák állítanak pozícióba egy löveget Donyeck megyében 2022. április 18-án. MTI/EPA
Ukrán katonák állítanak pozícióba egy löveget Donyeck megyében 2022. április 18-án. MTI/EPA

Hagyományosan ezek a rendszerek erősen központosítottan működnek, tehát az egyes alegységek egymással nem, hanem csak a központtal kommunikálnak, a tűzparancsok pedig több lépcsőn át jutnak el az adott löveg kezelőihez. Ilyen például az amerikaiak által kifejlesztett Advanced Field Artillery Tactical Data System (AFATDS) is, amely a korábban használt Tactical Fire Direction System (TACFIRE) helyét foglalta el.

Az amerikai haderőnél a második világháborúban nagyjából 5 perc volt az úgynevezett „hívástól a ravaszig” idő, azaz ennyi idő telt el aközött, hogy egy frontvonalbeli egység tüzérségi csapást kért egy célpontra, odáig, hogy egy löveg kezelői „meghúzták a ravaszt”. Miközben egyre fejlettebb eszközöket vetnek be, ez az idő az elmúlt évtizedekben a sokszorosára nőtt: a vietnámi háború idején már 15 perc, manapság pedig egy óra körül van.

Persze nem önmagában a használt technológia miatt, hanem azért, mert a „baráti tűz” és a civil áldozatok elkerülése miatt a beérkező célpontokat gondosan, több lépcsőben, katonai ügyészeket is bevonva ellenőrzik. Amikor Afganisztánban az amerikai különleges erők közvetlen hozzáférést kaptak tüzérségi ütegekhez, hogy azokkal vadásszanak le tálib célpontokat, a célpont megpillantásától a ravasz meghúzásáig tartó idő újra lement 15 percre, viszont érkezni kezdtek a megrázó képek a magas rangú tálibok által emberi pajzsként használt gyerekek holttesteiről, így ezt a kísérletet gyorsan berekesztették, és e célokra inkább drónokat használnak.

A halál 30 másodperce

Az ukrán hadseregnél ez az idő – figyelem! – 30 másodperc. E mögött az elképesztő adat mögött egy GIS Arta nevezetű szoftver áll. A digitális világ számos sikertermékéhez hasonlóan ez is egy elosztott rendszer, azaz a különböző elemei egymással együttműködve, a feladatokat megosztva dolgoznak, így az adatok feldolgozása sokkal gyorsabban megy, mintha egyetlen központi számítógép próbálna megbirkózni a feladattal.

Az egy ukrán térinformatikai szakértő, Jaroszlva Shersztyuk által megalkotott, azóta pedig sokat fejlesztett GIS Arta egyfelől egy légi- és műholdas felvételek alapján folyamatosan frissített térképadatbázisra, másfelől az ukrán haderőben használatos összes tüzérségi eszköz és lőszer tulajdonságait tartalmazó adatbázisra épül. Az egyes lövegek, ütegek a rendszerhez kapcsolódva valós időben tájékoztatják azt helyzetükről, a másik oldalról pedig érkeznek be a drónok, műholdak, távolságmérők, sőt akár okostelefonok által is szolgáltatott adatok a lehetséges célpontokról. (Azt a kérdést most inkább ne feszegessük, hogy mennyi és milyen minőségű ilyen adat érkezik az amerikai és nyugati hírszerzőktől, felderítő eszközöktől, de az biztos, hogy az ukránok nem csupán saját „kútfőből” értesülnek az orosz egységek mozgásáról.)

Ahogy az Uber rendszere egy bejövő kérésre a legközelebbi szabad, alkalmas autókat jelöli ki az utas elszállítására, úgy lehet kiosztani a GIS Artában a célpontokat a rendszer által felkínált, lőtávolban lévő tüzérségi egységek között, a rendszer pedig a terepviszonyok, a lőszerek ismeretében, és egyéb paraméterek függvényében kiszámolja a célzási adatokat, amelyek aztán megjelennek a különböző lövegek kezelői előtt, így szinte azonnal indulhat a tüzelés. A rendszer honlapja szerint a GIS Arta kétméteres pontosságra képes, mégpedig már az első lövéssel, tehát nincs szükség arra, hogy az első becsapódások után korrigálják az adatokat (bár nyilván erre is van lehetőség, ha egy drón vagy egy megfigyelő látja a célpontot).

Az ukránok ezt a rendszert már a mostani orosz támadás előtt, a donbászi szeparatisták elleni 2014 óta folyó harcokban is használták. Trent Telenko független katonai szakértő egy orosz egység elleni ukrán tüzérségi támadásról készült akkori felvételek alapján vett észre nagyon érdekes dolgokat.

„A zárótűz valahogy ’rosszul’ nézett ki. Rosszul alatt azt értem, hogy a lövedékek szinte egy pontban csapódtak be, miközben a robbanások alapján látható volt, hogy teljesen különböző irányszögekből érkeztek.”

Hagyományosan úgy néz ki egy ilyen zárótűz, hogy egy több lövegből álló üteg valamilyen minta szerint, nagyjából egy időben, egyszerre tüzel a célpontra, a becsapódásokon ilyenkor ez a minta köszön vissza. Az ukránok viszont képesek arra, hogy a kijelölt célt teljesen más típusú, a célponttól más-más távolságban és irányban található lövegekkel támadjanak úgy, hogy azok lövedékei másodperces különbségekkel, szinte egyszerre csapódjanak be a célpontnál.

Ezt a GIS Arta segítségével érik el, és a jelenlegi harcokban erre a front teljes szakaszán képesek lehetnek, sőt a rendszer még azt is lehetővé teszi, hogy a célpontokat a tüzérségi lövegek mellett drónoknak, hordozható páncéltörő fegyverekkel felszerelt kis egységeknek is kiosszák, így a tüzérségi zárótűz fedezete alatt még pontosabb és halálosabb támadások is érhetik az orosz egységeket.

De ez a tűzvezető rendszer nemcsak támadásban hasznos, hanem segít megóvni a saját egységeket is. Mivel a különböző lövegek egymástól nagy távolságból is képesek egyszerre tüzet zúdítani egy célpontra, nem szükséges nagy, több löveget számláló ütegekbe, egymás mellé telepíteni őket. A különböző irányokból érkező különböző lövedékek alapján jóval nehezebb az oroszoknak bemérni, honnan lőnek rájuk, és ellencsapást indítani, ha pedig mégis sikerül bemérni egy-egy ukrán tüzérségi állást, akkor is csak egy-egy löveg, és nem egy egész üteg kerül veszélybe. Ha pedig néhány lövés után gyorsan más helyre menekül egy löveg, az új pozíció ismeretében szinte azonnal érkezhetnek az új célzási adatok.

Kapcsolati problémák

Természetesen a GIS Arta képességeivel az oroszok is nagyjából tisztában voltak az invázió megindítása előtt. Március elején egy kibertámadás gyakorlatilag az összes műholdas kapcsolatra képes adattovábbító terminált működésképtelenné tette – ezek kötötték össze többek között a GIS Arta egységeit is.

A Klicsko-testvérek örülnek Kijevbe érkezett Starlink-egységeknek. A kis műholdas adóvevővel és a hozzá tartozó dobozzal bárhonnan a világból lehet cuki macskás videókat nézni - vagy tüzérségi csapást kérni egy orosz konvojra. Fotó: Kijevi önkormányzat/Wikimedia
A Klicsko-testvérek örülnek Kijevbe érkezett Starlink-egységeknek. A kis műholdas adóvevővel és a hozzá tartozó dobozzal bárhonnan a világból lehet cuki macskás videókat nézni - vagy tüzérségi csapást kérni egy orosz konvojra. Fotó: Kijevi önkormányzat/Wikimedia

Csakhogy az ukránok gyorsan ki tudták váltani ezeket, méghozzá az Elon Musk által biztosított Starlink rendszer használatával. Lehetett arról híreket olvasni, hogy a techmilliárdos küldött Ukrajnának a rendszerhez kapcsolódáshoz szükséges terminálokat, valamint ingyenesen biztosított hozzáférést a Starlinkhez az ukránoknak, azonban a legtöbben arra gondoltak, ezek az akadozó ukrán internethozzáférést segíthetik, katonai értelemben legfeljebb az egységek közti kommunikációban játszhatnak szerepet. Tulajdonképpen így is van, csakhogy a kommunikáció egy része az a GIS Arta adatainak továbbítását jelenti, tehát orosz katonák, járművek, állások koordinátáit, illetve az ezek elleni csapásokhoz szükséges célzási adatokat.

A Spacelink ráadásul minimális földi infrastruktúrát igényel, és elektronikusan is nagyon nehéz bemérni adásait, adatainak titkosításával eddig nem boldogultak az orosz hackerek, ahogy a rendszer működését sem tudták eddig komolyabban megzavarni sem közvetlen támadással, sem elektronikus zavarással. A Starlink-terminálok egyébként az orosz vonalak mögött tevékenykedő ukrán egységeknek is létfontosságúnak bizonyultak, mivel a felhasználó közti közvetlen, titkosított üzenetváltásokat is lehetővé tesznek.

A GIS Arta rendszert egyébként a nyugatiak is ismerték, ám egy – hamisnak bizonyuló – hír alapján úgy gondolták, egy orosz hackercsoportnak már évekkel ezelőtt sikerült feltörnie, ezért nem tulajdonítottak jelentőséget létezésének. Most azzal szembesültek, hogy a GIS Arta és a Spacelink együttesen olyan tűzvezetési képességekkel ruházta fel az ukránokat, amelyek utcahosszal verik még az amerikaiakét is.

Elon Musk eddig is a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb – és egyben egyik legkiszámíthatatlanabb – embere volt, a Twitter megvételével pedig még több ember életére lesz kikerülhetetlen hatással. Most viszont már azt is látjuk, hogy az ukrán hadszíntéren sokaknak nemcsak az élete, hanem a halála is az ő kezében van. Felmerül a kérdés, hogy – függetlenül attól, örülünk-e az ukrán hadi sikereknek – biztos jól van ez így?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin magatartása megváltozhat, fenyegetőbbé válhat az orosz elnök
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:49
A nyugati országoknak arra kellene használniuk az oroszországi elnökválasztás kínálta alkalmat, hogy illegitimmé nyilvánítják Vlagyimir Putyin hatalmon maradását – javasolja egy brit szakértő.
Makro / Külgazdaság A sor végére zavarták a forintot
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 06:40
A zloty és a cseh korona is jobban teljesít az idén, mint a forint. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elszámította magát az akkugyárakkal, bukhatjuk a terveket
Király Béla | 2024. március 19. 05:42
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol a kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra.
Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG