Lesújtó beszámolók, képek és videók olvashatók és láthatók az orosz hadsereg kegyetlenkedéseiről a megszállt ukrán területeken, civilek legyilkolásáról, megkínzásáról, nemi erőszakról, zaklatásról és fosztogatásról. A felfoghatatlan brutalitás mellett azonban a német N-Tv.de arról ír, hogy a brutalitás az orosz fegyveres erők struktúráin belül is megtalálható, sőt szerves részét képezi annak.
Újra és újra olyan jelentések jönnek, amelyek alapján az a benyomásunk, hogy az egyes emberek nem számítanak semmit az orosz hadseregben, és csak ágyútöltelékként szolgálnak.
Hangsúlyozni kell, hogy ez nem mentség az orosz katonák által elkövetett háborús bűnökre – írja az RTL Grouphoz tartozó portál.
Akik nem tudták, hogy Csernobil radioaktív
A legjobb példa a cikk szerint erre a csernobili "Vörös Erdőben", a balesetet szenvedett erőmű közelében lévő, radioaktívan erősen szennyezett zónában tartózkodó orosz katonák esete. Akikkel árkokat ásattak bármiféle védőfelszerelés nélkül, a Csernobilról való előzetes ismeretek nélkül.
Amikor megkérdezték tőlük, hogy tudtak-e az 1986-os katasztrófáról, a negyedik reaktorblokk felrobbanásáról, fogalmuk sem volt – mondta az erőmű egyik alkalmazottja.
A katonáknak a jelek szerint a feletteseik sem szóltak a helyszínről.
Nem kellenek a sajátjaik holttestei
Egy olyan hadsereg, amely így bánik élő katonáival, nyilvánvalóan nem törődik az elesett katonákkal sem. Az ukrán fél hetek óta panaszkodik, hogy az orosz hadsereg még a saját elesettjeit sem akarja visszakapni. Ez arra kényszeríti az ukránokat, hogy tömegsírokba temessék az orosz katonákat, hogy megakadályozzák a járványokat és a borzalmas képeket. Például amelyeken kóbor kutyák és más állatok rágcsálják a halottak testét.
Harctéri krematóriumok
Gustav C. Gressel német katonai szakértő, politológus szerint a donbászi háború alatt az orosz hadsereg halott katonáit elégette, hogy eltussolja bevetésüket. Február 24-e óta azonban hivatalosan is akcióban van.
Tulajdonképpen semmi oka nincs arra, hogy halott katonáival ilyen megkérdőjelezhető módon bánjon – mondja.
Hitler és Sztálin közös kísértete
Ez a bánásmód szerinte nyilvánvalóan az egykori Szovjetunió öröksége. A második világháborúban több millió szovjet katona esett el, ami persze elsősorban a német hadviselés bűne. Amely minden elképzelhető brutalitással harcolt az “alsóbbrendű embereknek” tekintett ellenfél ellen.
De Sztálin rendszere is szerepet játszott, parancsai ugyanis a német hadifogságba esett katonákat törvényen kívül, a dezertőrökkel egy szintre helyezték. Ez még a családjukra nézve is súlyos következményekkel járt. A Vörös Hadsereg legtöbb katonája számára a német fogság egyenlő volt a halállal.
A Kurszk tengeralattjáró áldozatai
A katonák sorsa iránti közömbösség még a Vörös Hadsereg Berlinben található emlékművein is megmutatkozik.
Az emlékművek fő célja nem az elesett katonákra való emlékezés, hanem a szovjet hadsereg dicsőségének és nagyságának szimbolizálása - mondja Gressel.
Az, hogy a mai orosz hadsereget és a Kremlt jobban érdekli a hírnév és a dicsőség, mint az egyes katonák élete, már 2001 augusztusában nyilvánvalóvá vált, egy évvel Putyin orosz elnökké történt első megválasztása után. Ekkor egy manőver során elsüllyedt a Kurszk atom-tengeralattjáró. Mint később kiderült, a több mint százfős legénységből 23 embert meg lehetett volna menteni, ha az orosz haditengerészet eleinte nem hallgat a balesetről, és nem utasítja el a nyugatiak felajánlott mentési akcióit.
Az öregkatonák terrorja
A szovjet hadsereg másik öröksége a “dedovcsina”, a “nagyapák uralma”, a magyar szlengben az öregkatonák hatalma. Ez a hadseregen belüli szokás, amelyben a fiatalabb katonákat “idősebb”, korábban bevonult bajtársaik zaklatják, próbára teszik, terrorizálják, sőt néha halálra kínozzák. Csak 2010-ben az orosz védelmi minisztérium több mint 1700 “dedovcsina- áldozatról” beszélt.
Az eddigi reformok nem vezettek eredményre. Egy Ramil Shamsutdinov nevű újonc például 2019-ben lelőtte nyolc bajtársát egy laktanyában, amit azzal indokolt, hogy félt a dedovcsinától.
(A kilencvenes évek fordulója körül egy somogyi laktanyában egy megkínzott, kiközösített szovjet katona bosszúból benzinnel locsolta le és meggyújtotta társait - a szerk.)
A sebesülteket hagyják meghalni?
Az orosz hadsereg egy másik reformja a páncélozott járműveinek modernizációjával meg akarta védeni az egyes katonák életét. De a magas ukrajnai veszteségek azt mutatják, hogy ez nem igazán sikerült - magyarázza a politológus. A halottak számát nemrég 12 ezerre, a sebesültekét körülbelül húszezerre tette. Csakhogy általában négyszer-ötször nagyobb szokott lenni a sebesülteké, mint az elesetteké.
Ami vagy azt jelenti, hogy az orosz hadsereg egészségügyi rendszere katasztrofális, vagy pedig azt, hogy a súlyosan sebesült katonákat hagyják meghalni. Egyik feltételezés sem vet jó fényt az orosz hadseregre.
Ami orosz, az nem működik?
De miért pont az egészségügy működne, ha nem működik semmi? Elképesztő becslések láttak napvilágot arról, hogy az orosz rakéták és más lövedékek feltűnően nagy hányada egyszerűen nem robban fel. Egy internetes mém szerint:
Putyin tudja, hogy az orosz hadsereget százmilliárdokból modernizálták. Csak azt nem közölték vele, hogy ennek felét ellopták.
Fotók sora pedig azt bizonyítja, hogy az orosz katonai járművek nagy hányadát azért hagyták hátra, mert nemes egyszerűséggel lerobbantak. A háború korai szakaszában hosszú ideig veszteglő, 64 kilóméretesre becsült hosszúságú orosz katonai konvojt nemcsak az ukránok támadása akasztotta meg, hanem a műszaki problémák is. Amerikai katonai szakértők szerint az orosz géppark professzionális karbantartásában komoly hiányosságok figyelhetők meg – járta körül a CNN.
Behívják az orosz sorköteleseket
Egy március végi hír szerint Vlagyimir Putyin elnök aláírta a tavaszi behívásokról szóló rendeletet, amely értelmében 134 500 személyt rendelnek be az orosz fegyveres erőkhöz. Az orosz hadsereg vegyes rendszerű, amelyben besorozottak és szerződéses katonák is vannak. Az országban évente kétszer van sorozás. A TASS orosz állami hírügynökség szerint tavaly tavasszal mintegy 134 650, 2020 tavaszán pedig 135 000 orosz állampolgárt soroztak be.
Putyin eredetileg azt állította, hogy az orosz hadkötelesek nem vesznek részt a „különleges katonai műveletben” – írta a CNN. Az orosz védelmi minisztérium azonban később elismerte, hogy a sorkatonák is harcolnak Ukrajnában. Az ukrán erők pedig azt állítják, hogy jelentős számú orosz hadkötelest ejtettek foglyul.
A most behívott kiskatonáknak azonban még több (becslések szerint 3-5) hónapos kiképzésre lesz szükségük, mire bevethetők lesznek.
Az orosz sereg csak papírtigris?
Az orosz inváziós hadsereg több mint fele részben szerződéses katonákból áll. Oroszországban 2007-2008-ban kettőről egy évre csökkentették a kötelező katonai szolgálat időtartamát. A sorkatonai szolgálat azonban így is rendkívül népszerűtlen az orosz lakosság körében, nem utolsó sorban a békében is igen rossz bánásmód, a börtönszerű körülmények miatt. A besorozottak száma évről évre csökkent eddig is, részben a demográfia, a fiatalok csökkenő száma miatt, részben pedig mivel egyre többen bújtak ki valahogy a sorozás alól.
Az utóbbi időben egy katonai szaklap szerint sok hivatásos katona sem hosszabbította meg a szerződését, így a hadsereg eszerint komoly létszámhiánnyal küzd.
Az orosz hadsereg egy papírtigris – vélik tudni a nyugati elemzők.
Mi volt az az orosz gőzhenger?
Ha valakinek még rémlik az orosz gőzhenger kifejezés, így elsősorban a cári hadsereget nevezték az Első Világháború végéig. De a Második Világháborúban is fellelhetők ennek az elemei. Ahol a taktika fontos része volt, hogy a hadvezetés nagy létszámú, de rosszul felfegyverzett és kiképzett alakulatokat hajtott az ellenséges vonalakra, míg azok a túlerő alatt össze nem roppantak. A veszteségek mértéke közben másodlagos volt.
Ez a taktika a 21. században szinte alkalmazhatatlannak tűnik – hacsak nem rendelnek el Oroszországban is teljes vagy nagyarányú mozgósítást, nagy tömegek behívását. Amit azonban az ukránok már február végén megléptek, nagy tömegek kiképzése folyik. Másrészt az orosz lakosság ellenállását válthatja ki.
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
