Buborékba kerülnek az olimpikonok
A WHO vészhelyzeti igazgatójának, Michael Ryannek a szavait az olimpiai ügyekben járatos insidethegames.biz ismertette, a mondandóból kiemelve, hogy a február 4. és 20. közötti olimpia nem jelent megnövekedett kockázatot a járvány terjedését illetően. A magas rangú tisztviselő a WHO álláspontját ismertetve hangsúlyozta: bizakodásuk alapját azok a védelmi intézkedések adják, amelyeket a kínai szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hozott a pandémia továbbgyűrűzésével szemben - számol be az MTI.
A rendelkezések értelmében a Pekingbe érkezők, majd zárt buborékrendszerbe kerülő olimpiai résztvevők naponta Covid-teszten esnek át, és ott tartózkodásuk idejére szigorú korlátok közé szorítják a személyes kontaktusokat, a járvány terjedése szempontjából veszélyt jelentő találkozásokat, miközben az olimpiai nyitány előtt a vírus ellen be nem oltottakra eleve háromhetes karantén vár.
A nyári olimpiát is megúszták a Japánok
A pandémiás félelmek az elmúlt hetekben a vészesen gyorsan terjedő omikron variáns megjelenését követően erősödtek fel, és a hatóságok a sportolók, tisztségviselők, újságírók védelme érdekében további szigorításokat léptettek életbe - írta a portál.
"Az intézkedések nagyon szigorúak és igen erőteljesek, s jelenleg nem látjuk, hogy különösebb kockázattal járna a játékok megrendezése" - mondta a WHO-igazgató.
A NOB, amely valamennyi érdekeltet fokozottabb éberségre szólította fel a Kínába indulás előtt, a múlt hónapban azt közölte, hogy a tavaly nyári, tokiói olimpia nem eredményezett megnövekedett számú Covid-esetet Japánban - emlékeztet az MTI összeállítása.
Milyen volt a nyári olimpia a koronavírus árnyékában?
Nem sokkal a játékok után a Klasszis Klub vendége volt Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Bizottság elnöke, aki beszélt a Tokióban tapasztalat szervezési hiányosságokról, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság gyökeresen új, megreformált pályázási metódusáról, és arról, az általa elnökölt testület milyen tanulmányon dolgozik azért, hogy kiderüljön, hazánk alkalmas lehet-e arra, hogy olimpiát rendezzen 2036-ban, vagy legkésőbb 2040-ben.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
