Az európai elektromos áram piac régóta jól működik: másnapra lehet rajta adni-venni, attól függően, hol keletkezik hiány, vagy hol van többlet. Az utóbbi években inkább a túlkínálat volt jellemző: a német szélerőművek olyan mennyiséget termeltek, amennyire egyszerűen nem volt igény a kontinensen, vagy ha igen, az távol jelentkezett, és a nagy mennyiségű áram odajuttatása okozott gondot. Ennek megfelelően az árak is alacsonyan, megawattóránként 20-30 euró körül alakultak.
Senki nem várta
A hideg tél lehetőségére már egyre kevésbé gondoltak a résztvevők, miután 5 éve nem volt ilyen, és akkor is csak rövid ideig tartott a zord idő. Az előrejelzések sem mutatták decemberben, hogy sor kerülhetne ilyesmire, így mindenkit váratlanul ért a január elején indult, és múlni nem akaró hideg. A Bloomberg adatai szerint jelenleg is 4-5 fokkal hidegebb az idő a kontinens nyugati felén, mint az elmúlt 10 év átlaga, a kontinens keleti felén talán még nagyobb is volt eddig az eltérés, és a hónap hátralévő része sem kecsegtet sok jóval.
Több tényező
Kétségtelen, hogy az utóbbi 10-20 évben jóval enyhébben a telek, mint korábban, amit a globális felmelegedés hatásának tudtak be a meteorológusok. Igen ám, de ha az átlag emelkedik is, egy-egy szélsőséges év akkor is lehet, anélkül, hogy megzavarná a trendet. Európában csak egy módon tud létrejönni rendkívül hideg téli idő: ha a Szibériában erősen lehűlt levegő a kontinensre tud áramlani. Ez viszonylag ritkán történik meg, mert a kontinensen a nyugatról keletre haladó légtömegek a meghatározóak, de előfordul, hogy magasnyomású folyosó nyílik Szibéria felől esetenként egészen az Azori-szigeteknél található magas nyomású zónáig, és ezen keresztül áramlik Európa fölé a hideg levegő.
Idén ezt a jelenséget sikerült kifognunk, ráadásul Franciaországban és Svájcban 1959 óta a legszárazabb december volt, így a vízerőművek alig szolgáltatnak áramot. Emellett a francia erőművekben sztrájk is zajlik, az 58-ból 6 atomreaktor pedig karbantartás miatt ki van kapcsolva. A francia elektromos hálózatot működtető cég már novemberben figyelmeztetett, hogy extrém hideg esetén csökkenteni kell a keresletet, végső esetben akár időleges áramszünetek beiktatásával is.
Befagynak a folyók, elszállnak az árak
A német piacon a következő napi áram ára megawattóránként 110 euróra emelkedett, a belga ár 110 euró, ez az árszint utoljára 2008-ban fordult elő, amikor még sokkal kisebb volt a megújulók szerepe. A német helyzetet az is rontja, hogy a Duna-Rajna-Majna csatorna befagyott, így a az energiahordozók hajóval való szállítása akadozik. Ugyanez a probléma más országokban is felmerül, Romániában nem tudnak az olajszállító hajók a Dunán közlekedni.
Ami a földgázt illeti, a piac még kevésbé készült fel a hiány lehetőségére. A piacot évek óta túlkínálat jellemzi: Norvégia és Oroszország rekord mennyiséget exportált, és a kínálatot fokozta a piacon megjelenő cseppfolyósított gáz is. Mindemellett az időjárás-előrejelzések szerint unalmas tél ígérkezett, így a tárolókat sem igyekeztek túlzottan feltölteni. Decemberben aztán már meredek áremelkedés következett, miután a kontinens egyes részein már akkor szokatlanul hideg lett az idő. Törökországban az erőművek gázellátását korlátozni kellett, miután Isztambult beborította a hó, így a fűtési célú gázkereslet megugrott.
A Rajnán is az történik, ami a Dunán? 
