Közmunkások ebédelnek. MTI Fotó: Bugány János

150 milliárdot beszednek, 121 milliárddal segítenek

A munkavállalók munkaerő-piaci járulék címén jövőre 150 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésnek. Elvileg ez a fedezete annak, hogy az állam - ha a dolgozónak segítségre van szüksége, akkor - támogatást tudjon nyújtani az újbóli elhelyezkedéséhez. A Policy Agenda a jövő évi költségvetés tervezete és az elmúlt évek folyamatai alapján megnézte, hogy valójában mit kapnak a munkavállalók, és ez a pénz mire elég.

Az állam a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon keresztül többek között vállalja, hogy biztosítja az álláskeresők ellátását, a foglalkoztatás elősegítését, így az álláskeresők munkához jutását. Erre 2016-ban a tervek szerint 121,7 milliárd forintot költ az állam.

Ebbe a keretbe nem számít bele a közfoglalkoztatás, amely egyébként 340 milliárd forintot visz el a költségvetésből.

Az EU is ad néhány tízmilliárdot - mire megy el 80 milliárd forint?

Az álláskeresési támogatásra, aktív eszközökre fordított pénzeknek lényegében két fedezete van:

• a munkavállalók a keresetük 1,5%-át munkaerő-piaci járulékként fizetik be, valamint
• az Európai Unió az általa finanszírozott programokat utófinanszírozással megtéríti.

Ebből a két tételből jövőre 202 milliárd forint kerül be a költségvetésbe. Ez áll szemben a kiadási oldalon álló 121,7 milliárd forinttal. Eszerint pedig a munkaerőpiac megsegítésére, és a munkanélküliek támogatására érkező összegekből kb. 80 milliárd forintot máshol használnak fel, máshol költik el - írja a Policy Agenda.

Mire megy a munkaerőpiaci járulék? Forrás: Policy Agenda / Privátbankár.hu

Ha elveszted az állásod, egyre inkább közmunkával "segítenek"

2010-ben még szinte ugyanakkora összeget fordítottak álláskeresési támogatásra és aktív támogatási eszközökre, mint az erre meghatározott és befolyt pénz. 2014-ben azonban már 43 milliárd forinttal több forrás érkezett be, mint amennyit megkaptak az álláskeresők.

A Policy Agenda szerint jól mutatja e furcsa változást a közfoglalkoztatásra szánt pénzek arányának változása. 2011-ben még a Nemzeti Foglalkoztatási Alap teljes költségvetésének  18%-át költötték közmunkára. Ez jövőre már 70% lesz. Azaz most már nem csak a munkavállalók azon pénzét fordítják közmunkára, amely elvileg arra lett befizetve, hogy álláskeresésüket esetlegesen segítse az állam, hanem egyéb adóbevételek átcsoportosítására is szükség van.

A valóságban egyre kevesebb természetbeni szolgáltatást kap a munkáját elvesztő munkavállaló, és azt is főleg az Európai Unió által finanszírozva (2016-ban 78%). Rövid ideig tartó álláskeresési támogatást kap (általában maximum három hónapig), és utána azt a közfoglalkoztatást adják neki szinte kötelező jelleggel, ami alacsony arányban visz vissza a munka világába. Azaz a befizetéseink elvesznek, miközben az állam egyre inkább kihátrál ezekből a feladatokból.