Orbán Viktor úgy nyilatkozott a szerdán megjelenő Bild c. német napilapnak, hogy kormánya hajlandó tárgyalásokat folytatni az Európai Unióval azokról a nemrég elfogadott törvényekről, melyekről az Európai Bizottság azt állítja, hogy ellentétesek az európai jogrenddel. Mint ismert, a Bizottság tegnap három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar kormánynak az ilyenkor szokásos kettő helyett egy hónapja van reagálni a Bizottság észrevételeire.
"Nyitottak vagyunk és készek arra, hogy megvitassuk a Bizottság által felvetett összes problémát, amelyet az Európai Bizottság komoly, szakmai érvekkel támaszt alá" - mondta a miniszterelnök.
A kormányfő a sokat vitatott jegybanktörvényről azt mondta, hogy készek megfontolni az EU felvetéseit, és engedni a Bizottság kérésének, "még ha az az MNB számára hátrányos is". (A kifogásolt rendelkezésekről lásd lenti, keretes írásunkat.)
"A hatalomnak és nem az érvek előtt fogunk meghajolni ebben az esetben" - mondta Orbán az MNB-törvény lehetséges módosításáról.
Vihar, orkán, értékrend
A lap idézi Orbánt, aki szerint Magyarországnak példátlan szembeszélben kell helytállnia az Unióban, és ez a "szél már orkán erejű", de ettől függetlenül is "ragaszkodni fogunk értékrendünkhöz".
Orbán Viktornak ma az Európai Parlamentben lesz jelenése, ahol fel is szólal, de beszélni fog a Bizottság első embere is, Jose Manuel Barroso is. Az EP-ben több frakció is javasolta korábban, hogy Magyarország szavazati jogát függesszék fel, az ügyben még a Néppárt is - melynek tagja a Fidesz is, alelnöke Orbán Viktor - úgy foglalt állást, hogy az Európai Bizottság iránymutatását és vizsgálatait fogadják el. Példátlan büntetés lenne ez az EU történetében, de a szavazati jog felfüggesztésétől még messze vagyunk.
Jövő hét kedden személyesen is külön megbeszélést folytat majd Orbán Viktor és Jose Manuel Barroso.
| Az MNB-törvény értelmében a miniszter közvetlenül részt vehet a Monetáris Tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza az MNB azon lehetőségét, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson - írja az MNB-törvénnyel kapcsolatos indoklásában az Európai Bizottság. Ráadásul az elnök díjazásának rendszere azonnali hatállyal, a hivatalban lévő elnökre nézve is változik, holott a módosításokat csak egy új elnöki megbízatás kezdetével volna helyénvaló alkalmazni, ezzel elkerülve, hogy a díjazás révén nyomást lehessen gyakorolni az MNB-re. Végezetül az elnöknek és a Monetáris Tanács tagjainak esküt kell tenniük (az országhoz és annak érdekeihez való hűségről), márpedig az eskü szövege aggályos, mivel az MNB elnöke egyúttal az EKB Általános Tanácsának is tagja - hívja fel rá a figyelmet az EB. A Bizottságnak kétségei vannak az elnöknek és a Monetáris Tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat illetően, azok ugyanis kedveznek a politikai beavatkozásnak (még akkor is, ha az Országgyűlés javaslatot tehet a Monetáris Tanács valamely tagjának felmentésére) és visszaélésre alkalmasak. Kételyre adnak okot továbbá az MNB intézményi keretének gyakori változásai, például a Monetáris Tanács megnövekedett taglétszáma, valamint az elnökhelyettesek számának az MNB szükségleteire való tekintet nélküli növelhetősége. Ezenkívül alkotmányos rendelkezés szabályozza az MNB-nek a pénzügyi felügyeleti hatósággal való összeolvaszthatóságát. Maga az összeolvadás nem jelent problémát, ám annak folytán az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét - húzza alá az EB. Vagyis ezek alapján a Bizottság megállapítása szerint az elsődleges jog számos ponton sérül, így sérül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikke, amely a központi bank teljes függetlenségét írja elő, valamint a szerződés 127. cikkének (4) bekezdése, amely szerint az EKB-val konzultálni kell „a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban". |
A jelenlegi kancellár hatalomban maradna.
