|
| (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely) |
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből, a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését segítse elő. Az NFA egyik bevételi lába a munkajövedelem utáni befizetések. Az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék egy része, valamint a szociális hozzájárulási adó, szintén évente megállapított része az egyik ilyen jellegű bevételi forrás. A másik pedig a szakképzési hozzájárulás teljes egésze. Ezekből, illetve lényegében az Európai Uniótól kapott visszatérítésekből működik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.
Az NFA három feladatot kell, hogy ellásson. Egyrészt a már munkanélkülieknek támogatást kell nyújtania a munka kereséséhez (kiegészítve egy átmeneti pénzügyi segítséggel), másrészt a helyi foglalkoztatási krízisek kezelését, új munkahelyek létrehozásának ösztönzését kell biztosítania. Ezek mellett harmadik feladatként a szakképzéshez, átképzéshez szükséges forrásokat biztosítja, a programokat menedzseli.
Nincs kiszámíthatóság
Azt pedig, hogy mennyi a pontos bevétele az alapnak az éves költségvetésben döntik el. Valójában semmilyen köze sincs ahhoz, hogy mennyien dolgoznak, vagy mennyi a munkaadók, munkavállalók befizetése. Ugyanis a kormány akár már előre elvonhat ebből a pénzből. A jövő évi költségvetési tervezet szerint ez most meg fog történni, mivel 71 milliárd forintot (a teljes kiadási oldal 16%-át) a központi kasszába be kell fizetnie a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak.
Az adatok azt mutatták, hogy 10 év alatt 100 milliárd forinttal emelkedett az NFA bevételi oldala. Érdemes összehasonlítani, hogy miből tevődött össze a két év bevételi „lába”:
|
2010. évi bevételek (milliárd forint) |
megnevezés |
2020. évi várható bevételek (milliárd forint) |
|
47 |
szakképzési hozzájárulás |
112,3 |
|
186,8 |
egészségbiztosítás és munkaerőpiaci járulék NFA-t megillető hányada |
237,4 |
|
32,8 |
EU-s programok visszatérülése |
70 |
|
54,2 |
rehabilitációs hozzájárulás |
- |
|
8,8 |
egyéb |
4 |
Miközben az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék NFA-t megillető hányada nominál értéken csak 27 százalékkal emelkedett, ugyanezen időszakban az átlagbér 95 százalékkal nőtt. Amennyiben a foglalkoztatotti létszám bővülését nem számoljuk, akkor is jelentősen növelni kellett volna a munkaerőpiaci járulékból beszedett pénzeket.
Ennek az oka financiális oldalról nézve, hogy a kormányzat jelentősen átalakította az adó- és járulékrendszert, és csökkent a munkaerőpiaci járulék mértéke is (2,5%-ról 1,5%-ra). Mindezt úgy, hogy csak a foglalkoztatottnak maradt meg ez a járulékforma, a munkáltatónak megszűnt, pontosabban beleolvad a szociális hozzájárulási adóba.
Ezt várták az elemzők. 
