|
| Varga Mihály pénzügyminiszter és Vazil Hudák, az EIB alelnöke Fotó: MTI/ Mónus Márton |
A kormány 225 millió euró értékű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a hitelösszeg része annak az 1 milliárd eurós hitelkeretnek, amelyről 2015-ben állapodtak meg az uniós pénzintézettel. Az átszámítva 73 milliárd forintos hitelt a következő három évben uniós programok társfinanszírozására költheti el Magyarország, közlekedés fejlesztési programokra, környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra és az Európát összekötő hálózatok fejlesztésére.
A tárcavezető ismertette: többe közt a budapesti ivóvíz-szolgáltatás fejlesztésére, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti összeköttetésének megteremtésére, illetve több autópálya és autóút, többek között az M4, M6, M8 és M30 országhatárig tartó szakaszának építésére fordítanák a hitelt. Az EIB kedvező feltételekkel nyújtott forrásokat Magyarországra versenyképességet javító programokhoz, a megállapodás pedig ahhoz hozzájárul, hogy az ország nagyobb arányban legyen képes lehívni az európai uniós forrásokat.
Az EIB 1990 óta helyez ki hiteleket Magyarországon, 2004 óta pedig már részvényesként működik együtt az ország a bankkal. Az első 500 millió euró felhasználásáról a hitelkeretből 2015-ben kötött megállapodást az ország: ebből fedezték az új révkomáromi híd építését, az M15-ös autópálya felújítását és kiszélesítését a szlovák határig, valamint a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz felújítását.
Az első vállalati hitel Magyarországon
Vázil Hudák, az EIB alelnöke elmondta: a Bank korábban már aláírt az MVM-el, egy 100 millió eurós hosszú lejáratú hitelszerződést – ez az első vállalattal kötött szerződés Magyarországon. A finanszírozással az EIB 15 éves lejáratú hitelt nyújt az MVM csoportnak a 2018-2022-es időszak beruházásaihoz. A mostani az első olyan finanszírozási tranzakció, amely az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) által garantált forrásból valósul meg vállalati szektorban Magyarországon – tette hozzá.
A forrásból a Mavir Zrt. átviteli hálózati beruházásait finanszírozzák, a projektek között a magyar-szlovák átviteli hálózat bővítése, alállomások, távvezetékek létesítése és felújítása szerepel. A növekvő hazai áramfogyasztás mellett hosszú távon is biztosítható lesz a magyarországi átviteli hálózat üzembiztos működése – mondta az MVM elnök-vezérigazgatója. Kóbor György hozzátette: a fejlesztés pozitív hatással lesz a közép-kelet európai regionális hálózatra és a határkeresztező kapacitásokra is.
Közös V4-es villamos vonal?
Elmondták: az Magyar Fejlesztési Bankkal való tárgyalások témája a régiós országok – főként a V4-ek – közötti kohézió erősítése, amely egy Visegrádi országok közötti villamos vonal kiépítésére is kiterjed. Az EIB és az MFB megállapodása alapján segítik a banknál egy külön tanácsadási részleg kialakítását, amely támogatja a magyar ügyfeleket a beruházási tervek elkészítése és végrehajtása során. Ehhez az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP), az európai beruházási terv (Juncker-terv) tanácsadási pillére nyújt támogatást.
|
A Juncker-terv Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján az európai beruházási terv (az ún. Juncker-terv) 3 fő célt szolgál. Arra irányul, hogy: felszámolja a beruházások útjában álló akadályokat, nagyobb láthatóságot biztosítson a beruházási projekteknek és technikai segítséget nyújtson a megvalósításukhoz, gondoskodjon a pénzügyi források átgondoltabb felhasználásáról. Ennek három pilléreként az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), uniós garanciát biztosít a magánberuházások mobilizálásához, míg technikai segítségnyújtás és a beruházási lehetőségek láthatóbbá tétele révén biztosítják, hogy a beruházási projektek ténylegesen megvalósuljanak. A harmadik pillért a beruházások útjában álló szabályozási akadályok felszámolása, s ezáltal az üzleti környezet javítása jelenti, nemzeti és uniós szinten egyaránt. |
A nemzetközi bank továbbá 50 millió eurós hitelt nyújt a Diákhitel Központnak, illetve 25 millió eurót a Budapest Banknak, hogy növelje a kkv-k, valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára nyújtott hitelezés volumenét, különösen a vidéki területeken. A Juncker-terv segíti az uniós kohéziót, a tagállamok és a régiók gyorsabb növekedését és egymáshoz való közeledését – tette hozzá Corina Cretu regionális politikájáért felelős biztos.
Gyengült a forint szerda reggelre a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
