Cikksorozatunk előző részében már írtunk arról a New York Times tényfeltáró cikke nyomán, hogy 2014-től kezdődően szoros kapcsolat alakult ki az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az ukrán hírszerzés között. Bemutattuk például azt a CIA támogatásával létrehozott titkos kémközpont-hálózatot, amely az orosz-ukrán határ mentén épült ki, és amely létfontosságú Ukrajna számára az Oroszország elleni háborúban.

Most pedig azt nézzük meg, hogyan és miért vált az évek során egyre szorosabbá ez az eddig nagyrészt titokban tartott kapcsolat, az amerikai aggályok ellenére is.     

Megnyerték maguknak a CIA-t

Azt, hogy az amerikai és az ukrán hírszerzés tevékenyen segíti egymást, már eddig is sejteni lehetett. Vlagyimir Putyin pedig már régóta azzal vádolja a nyugati titkosszolgálati szerveket, hogy „manipulálják” Kijevet, és Oroszország ellenes érzelmeket szítanak Ukrajnában.

Egy magasrangú európai tisztviselő szerint az orosz elnök már 2021-ben fontolgatta a totális invázió megindítását, miután az egyik orosz titkosszolgálat vezetője arról infromálta, hogy a CIA – a brit titkosszolgálattal (MI6) közösen – már "ellenőrzése alá vonta" Ukrajnát, és a Moszkva elleni műveletek hídfőállásává teszi az országot.

Putyin és tanácsadói azonban – állítja a tényfeltáró cikk – félreértelmezték a fejleményeket: a CIA nem akart nyomulni Ukrajnában. Sőt, amerikai tisztviselők gyakran vonakodtak a teljes elköteleződéstől Kijev irányába attól tartva, hogy az ukrán kollégáikban nem lehet megbízni, a közeledés pedig provokációt jelentene a Kreml számára.

Az ukrán hírszerző tisztek egy szűk csoportja ugyanakkor kitartóan „udvarolt” a CIA-nek, és fokozatosan nagyon fontossá tette magát az amerikaiak számára.

2015-ben például Valerij Kondratyuk, az ukrán katonai hírszerzés akkori vezetője  – minden előzetes jelzés nélkül – számos szigorúan titkos minősítésű fájlt adott át a CIA egyik vezetőjének, egyebek mellett az orosz haditengerészet északi flottája, ezen belül az orosz atomtengeralattjárók titkairól.

És nem kellett sok idő ahhoz, hogy az amerikai hírszerzők rendszeresen dokumentumokkal megpakolva hagyják el az irodáját. „Megértettük, hogy meg kell teremtenünk a bizalom feltételeit” – fogalmazott Kondratyuk. (Őt Zelenszkij elnök Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálatának vezetőjévé nevezte ki 2020 júniusában, bő egy évvel később azonban leváltotta.)

Felrobbant egy lift 

A partnerség elmélyülésével az ukránok egyre türelmetlenebbek lettek Washington szerintük indokolatlan óvatossága miatt, és olyan gyilkosságokat, "halálos műveleteket" kezdtek elkövetni, amelyek megsértették a Fehér Ház játékszabályait, és amelyeket (elvileg) ők is elfogadtak.

Ennek egyik példája egy 2016 októberi eset, amikor az orosz kézen lévő kelet-ukrajnai Donyeckben, egy liftben robbantásos merénylet áldozata lett egy magasrangú orosz szeparatista vezér, Arszen Pavlov.

A CIA hamarosan megtudta, hogy az úgynevezett Ötödik Direktorátus tagjai gyilkolták meg a Motorola névre hallgató parancsnokot – ez egy olyan kémcsoport, amely a CIA-tól kapott kiképzést.

Az ukrán belföldi hírszerzés jutalmul még egy kis, "lift" feliratú jelvényt is adományozott az akció résztvevőinek.

Bár Barack Obama akkori amerikai elnök tanácsadói dühösek voltak, nem tehettek semmit  (mindez néhány héttel az amerikai választások előtt történt). A gyilkosságok pedig folytatódtak: 2017 februárjában ukrán ügynökök egy, a távolból működésbe hozott rakétavetővel ölték meg irodájában Mihail Tolsztyiht, a Givi becenévre hallgató orosz szeparatista vezért.

Persze Moszkva sem riadt vissza ilyen eszközöktől: 2017 júniusában az oroszok autóba rejtett pokolgéppel meggyilkolták Makszim Sapovalt, a 2245-ös Egység nevű ukrán elitalakulat vezetőjét, aki épp amerikai hírszerzőkkel találkozott volna Kijevben. (Ezt az elitalakulatot szintén a CIA képezte ki.)        

Bár az ukrán szolgálatok gyilkosságai miatt Washington azzal fenyegetődzött, hogy felfüggeszti az együttműködést, ezt végül nem tette meg.

„A kapcsolat egyre erősebb lett, mivel mindkét fél értékesnek tartotta,” a kvázi hírszerzési bázisként működő kijevi amerikai nagykövetség pedig „a legjobb információforrás” lett Oroszországgal kapcsolatban, mondta a New York Timesnak egy korábbi magasrangú amerikai tisztviselő.      

Oroszországban is lecsaptak

Az ukrán titkosszolgálatokhoz kötött gyilkosságokról – tesszük hozzá – már korábban is láttak napvilágot sajtóinformációk.  2022 augusztusában például pokolgépes merénylet áldozata lett a Putyin-párti orosz filozófus, Alekszandr Dugin lánya, Daria Dugina újságíró és aktivista, miközben Moszkva felé vezetett.

Az nem tisztázott, hogy a támadók őt vagy lányát akarták likvidálni. Kijev ugyan tagadta érintettségét, de amerikai hírszerző szervek azt állapították meg, hogy a merényletet „az ukrán kormány részei” engedélyezték.

Tavaly május elején pedig egy másik ismert háborúpárti orosz személyiség, Zahar Prilepin autójában robbant pokolgép az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. Az író lábtörésekkel megúszta a támadást, vele utazó barátja, Alexander Subin viszont életét vesztette. Az egyik gyanúsított állítólag kapcsolatban állt az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

(Folytatjuk.)