Ferenc pápa ma kezdődő, négynapos útja Mongóliába, az Oroszország és Kína tekintélyelvű hatalmai közé szorított demokráciába visz.
Ő lesz az első pápa a katolikus egyház történetében, aki ellátogat Mongóliába, de az útnak geopolitikai vonatkozásai is vannak az ország csekély, mindössze 1450 katolikus lakosán túl. Mongólia egy posztszovjet demokrácia, amely továbbra is erős kapcsolatokat ápol földrajzi szomszédjaival - Kínával és Oroszországgal -, valamint kiemelt diplomáciai kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, amelyet „harmadik szomszédjának” nevez.
Diplomáciai küldetés
Ferenc pápa első beszédében az Állami Palotában a pápa nemcsak Mongólia demokratikus vezetőihez szól, hanem a helyi diplomáciai testülethez is, amelynek tagjai többek között Oroszország, Kína és Észak-Korea nagykövetségének tisztviselői. Ez a beszéd lehetőséget ad a pápa számára, hogy üzenetet küldjön Moszkvának és Pekingnek.
Az ukrajnai háborút számos beszédében kiemelte a pápa elmúlt évi nemzetközi útjai során, köztük a poszt-szovjet Kazahsztán kormányvezetőinek elmondott beszédében, ahol az „értelmetlen és tragikus háború” befejezésére szólított fel Ukrajnában.
Eurázsiai demokráciaként betöltött egyedülálló szerepe miatt Mongóliát az Ukrajna és Oroszország közötti potenciális béketárgyalások helyszíneként is emlegetik. Ferenc pápa mongóliai utazása egy vatikáni békemisszió keretében zajlik, amelyet Matteo Zuppi bíboros vezet, és aki már diplomáciai látogatásokat tett Kijevben, Moszkvában és Washingtonban, és a pápa felkérte a vatikáni „békeoffenzíva” folytatására Pekingben.
Oroszország súlyos árnya
A Kreml tulajdonában lévő TASSZ hírügynökség szerint a Vatikán a múlt hónapban még Kirill orosz ortodox pátriárkával való találkozás lehetőségét is felvetette a moszkvai repülőtéren, mint „semleges” helyszínen. Ez a jelek szerint nem valósult meg, holott a pápa Moszkva-barátnak mondható.
Mongólia 20. századi egypárti kommunista uralma idején politikai és gazdasági kapcsolatai nagyon erősek voltak a Szovjetunióval. Napjainkban Mongólia olajtermékeinek 90 százalékát Oroszországból importálja, és tartózkodott az ENSZ szavazásainál, amelyek elítélték az orosz ukrajnai inváziót.
Történelmi gyökerek
A mai önálló mongol állam függetlenségét északi szomszédjának köszönheti. Mongólia a huszadik század elején még a Mandzsu Birodalom része volt. 1911-ben, a dinasztia összeomlásakor a mongolok megpróbálták kikiáltani függetlenségüket, de ezt sem Oroszország, sem Kína, sem más ország nem ismerte el.
1921-ben a mongolok bolsevik segítséggel, fegyverrel űzték el a megszálló kínaiakat az országból, s az akkor hatalomra került rezsim az északi szomszéd hathatós támogatásával és útmutatása alapján fokozatosan építette ki hatalmát. 1924-ben a nyolcadik mongol egyházfő halála után, még az év augusztusában kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, így a kapcsolat még szorosabbá vált.
Moszkva továbbra is nyeregben van
A mongol vezetés 2015 őszén még előkészített egy „örökös semlegességi” koncepciót svájci és türkmén mintára. Ezt azonban mind Moszkva, mind Peking elutasította, így a tervezet az irattárba került. 2019-ben aztán Putyin Ulánbátorba látogatott, és örökös barátsági, valamint átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá vendéglátóival.
A Gazprom pedig 2021 tavaszán hagyta jóvá a Mongólián át Kínába vezető Szojuz Vosztok gázvezeték építésének megvalósíthatósági tanulmányát, amely a Szibéria Ereje-2 vezeték meghosszabbítása lesz. A Szibéria Ereje-2 exportkapacitása több mint 1,3-szorosa a Szibéria Ereje-1 kapacitásának, s lehetővé teszi, hogy Nyugat-Szibériából gázt szállítsanak nagy mennyiségben most már nemcsak Nyugatra, hanem Keletre is.
A kínai kártya
Mongólia 4630 kilométeres határon osztozik Kínával, amely egyben Ulánbátor legjelentősebb gazdasági partnere is.
Stephen Chow megválasztott hongkongi kínai bíboros már két hónapja bejelentette, hogy a pápa útjára időzítve egy 30 fős hongkongi katolikus küldöttséggel Mongóliába utazik. Az év elején Chow volt az első hongkongi püspök, aki közel 30 év után hivatalos látogatást tett Pekingben.
Ferenc pápa látogatásával egyidőben a Kínai Kommunista Párt mától új vallási korlátozásokat vezet be „A vallási tevékenységi helyszínek kezeléséről szóló rendeletek” címmel. A China Aid szerint ez megtiltja vallásos szimbólumok megjelenítését a köztereken, egyben előírva, hogy a prédikációknak „az alapvető szocialista értékeket kell tükrözniük”, és minden vallási tevékenységet a kormány által jóváhagyott vallási helyszínekre korlátozza.
A kínai vallásszabadság-korlátozások egyaránt érintik a keresztényeket és a buddhistákat - többek között Tibet és Belső-Mongólia régiójában -, ami potenciális beszédtéma lehet Ferenc pápa mongóliai utazásának buddhista-katolikus vallásközi dimenziójában. A pápa, aki korábban mongol buddhista vezetők küldöttségét fogadta a Vatikánban, a tervek szerint szeptember 3-án részt vesz egy vallásközi találkozón Ulánbátorban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
