1p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A spanyol mellett a ciprusi kormány is mentőcsomagot kért Brüsszeltől, a két eset hasonló, a pénz bankok feltőkésítésére kell, közvetve pedig az államháztartási hiány szinten tartásához. Ilyen közvetlen előzményekkel indul el a ma kezdődő uniós csúcs, melynek nagy kérdése, hogy a holnap problémái helyett megoldja-e a ma gondjait. Nem biztos, hogy lesz ugyanis holnap.

Megszorítunk vagy növekedünk?

A ma kezdődő 2 napos csúcs 10 fő témája
1. Növekedési paktum (a római minicsúcson 130 milliárdos csomagról állapodott meg a négy legnagyobb uniós gazdaság vezetője).
2. A gazdasági kormányzás integrációjának menetrendje.
3. Bankunió létrehozása: közös betétbiztosítási alap/esetleg egy  bankmentő alap létrehozása.
4. Európai tranzakciós adó bevezetése.
5. Az európai bankok közvetlen feltőkésítése.
6. Az EKB kötvényvásárlási programjának folytatása illetve annak forrása (ez az ESM lehet).
7. A második görög mentőcsomag feltételei.
8. A spanyol bankmentés részleteinek kidolgozása.
9. Az eurókötvények.
10. Az eurókötvények "light" változata.

A 10 témában az előzetes nyilatkozatok alapján csak a tranzakciós adó bevezetése körül körvonalazódik egyetértés, bár a közös adópolitikát az erre a kérdésre hagyományosan érzékeny London eddig mindig megtorpedózta.

Alapvetően két nézet áll egymással szemben: az Európai Bizottság valamint a német után a három legnagyobb uniós gazdaság vezetői mind a gazdasági kormányzás megerősítésével kívánják elmélyíteni az európai integrációt. Ez nagy elmozdulás a tavaly december eleji csúcshoz képest, ahol a francia álláspontot még Nicolas Sarkozy képviselte és az európai válságkezelés útját alapvetően a német-francia tandem határozta meg: megszületett a stabilitási paktum. Jól látszik azonban, hogy ez sok problémát nem oldott meg, a spanyolok közel kerültek egy mentőcsomaghoz, a Moody's pedig hamarosan a bóvli kategóriába vághatja az országot, miközben a portugáloknak nem biztos, hogy sikerül teljesíteni a mentőcsomagért cserében vállalt feltételeket (a megszorításokkal párhuzamban az ország gazdasága durva, 3,3%-os recesszióba süllyedhet idén). Az olaszoknál egyelőre jól működik a Salva Italia program, de a kötvényhozamok itt is azt mutatják, nincs minden rendben.

A gazdasági kormányzás megerősítése tulajdonképpen a közös adósságfinanszírozást jelenti, vagyis az eurót használó országok közösen bocsátanának ki kötvényeket: a tehermegosztás is közös lenne. Ehhez kapcsolódhat a bankunió létrehozása és egy közös betétbiztosítási alap létrehozása is. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság azt is felvetette, párhuzamban az új francia államfővel, Francois Hollande-dal, hogy a stabilitás mellett szükség lenne egy növekedési paktumra is.

A képlet ugyanis nagyon egyszerű: vagy megszorítunk és lemondunk a növekedésről vagy élénkítjük a gazdaságot, beindítjuk a növekedést a fiskális szigor kárára. A gazdaságösztönzéshez ugyanis pénz kell. A növekedéssel azonban csökkenthető lenne aztán az adósságszint is, hiszen azt a GDP arányában számolják el. Ez a vita fősodra, de az erre adott válaszok hosszú távon határozhatják meg, meddig marad egyben az eurózóna.

Merkel a "huszonhatok" ellen?



Fásult európaiak

Az európai vezető hatalmak lakossága egyre rezignáltabban veszi tudomásul, hogy évről-évre megszorítások következnek, miközben az óceán túloldalán az amerikai gazdaság bővül és a nadrágszíjat sem kell összébb húzni. A német adófizetőket pedig egyre jobban frusztrálja, hogy az "ő pénzükből mentik a szabálytalankodókat", csak a görögnek nyújtott mentőcsomagba minden hetedik eurót Berlin adta...

Ha ez nem lenne elég az európai vezetőknek, itt vannak még a spanyolok is.

Először kaptak pirosat a spanyolok

Az eurózóna pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport először mutatott stop táblát a tavaly hivatalba lépett spanyol kormánynak, mikor tegnap azt mondta, nem járul hozzá, hogy Madrid az európai mentőalapból közvetlenül feltőkésítse bajban lévő bankjait. Februárban a Rajoy-kabinet még sikerrel lobbizta ki, hogy a tavalyi 8,5%-os deficit után idén 5,8%-ra emeljék az eredetileg 4,5%-os célt. A spanyol kormány ráadásul komoly megszorításokat jelentett be és elindította munkaügyi reformcsomagját is. A piacok azonban türelmetlenek. Az ingatlanlufi kipukkanása miatt a spanyol bankszektor megroppant, a negyedik legnagyobb pénzintézet, a Bankia már így is 20 milliárdos állami mentőövre szorult.

Ijesztő tendencia

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alapjából közvetlenül juttassanak tőkét a spanyol bankoknak. Érthető, hogy Barroso azok után hogy 3 évig tétlenül nézte, ahogy Görögország csődbe megy, most miért akar gyorsan és határozottan lépni. Ez a lépés rövid távon valószínűleg gyógyírt jelentene a spanyol bankszektor gondjaira, de egyúttal veszélyes precedenst is teremt. Lám-lám, a napokban előkerült egy újabb csontváz a szekrényből, Ciprus legnagyobb bankjának is tőkére van szüksége. Persze legyinthetünk Ciprusra, hogy kis gazdaság, a neki juttatandó mentőcsomag mérete pedig alig észrevehető az európai válságtérképen, de a tendencia mindenképpen figyelemreméltó: 24 órán belül két uniós tagország kért pénzügyi segítséget bankszektora megsegítése miatt...

Mindenki egyért? Szó sem lehet róla

A nagy közösködés azonban itt sem megy. Ha a spanyol bankok közvetlen tőkejuttatást kapnak, akkor az nem duzzasztja tovább a spanyol államadósságot (közel 100 milliárdos csomagról van szó), és Madrid nem is vállal feltételeket a mentőcsomag fejében. Ez gyökeresen ellentmond annak, ahogy Brüsszel eddig nyújtott segítséget a tagországoknak, az írek máris jelezték, hogy újratárgyaltatnák a mentőcsomagjukhoz járó feltételeket és ezt a ziccert valószínűleg az új görög kormány sem hagyná ki. Az Eurócsoportot vezető Jean-Claude Juncker épp erre hivatkozva vétózta meg a közvetlen feltőkésítést: Madrid csak a kormányon keresztül kaphat pénzügyi mentőcsomagot a bankjai feltőkésítésére, és ennek feltételei lesznek.

A spanyol bankok közvetlen feltőkésítését Berlin is elutasítja. Angela Merkel a római minicsúcson prózaian egyszerű indokkal válaszolt az újságírók kérdésére: azért nem támogatja ezt a megoldást, mert a jelenleg hatályos uniós alapszerződés szerint erre nincs mód. Míg Brüsszel, Madrid, Róma és Párizs is gazdasági kormányzásról beszélt az uniós csúcs kapcsán, Angela Merkel rendre a politikai unió megerősítését hangsúlyozta. Vagyis, ha a huszonhetek megállapodnak a válságkezelés mikéntjében, akkor ehhez ki kell alakítani a megfelelő politikai kereteket és ezek alapján kell lépni. Ez azonban elhúzódó válságkezelést jelent megint csak, miközben még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az eurózóna biztosan egyben marad - hiába is ez a vezető európai hatalmak szándéka. Arról nem is beszélve, hogy amikor a németek ilyen horderejű politikai reformokat akarnak átnyomni a tagállamokon, a britek rendre mosolyogva hátradőlnek és elkezdik nézegetni a királynő arcképét a saját fizetőeszközükön.

Tudják, csak...

A pénzügyi válság egyértelműen felszínre hozta az euró intézményi hátterének megoldatlan problémáját, az európai vezetők ma már abban sem értenek egyben mi az eurójegybank feladata: kötvényeket vásároljon vagy csak az árstabilitás fenntartásával kell foglalkoznia?

A sorozatos intézményi reformok után is úgy tűnik, Európa képtelen gyorsan reagálna a válságra. Ma már nem az a baj, hogy Washingtonban nem tudják, milyen számot kell tárcsázni, ha Európával akarnak beszélni, hanem hogy nincs olyan formátumú európai vezető - Barroso, Van Rompuy, Merkel, Hollande? -, aki felemelné a kagylót, hogy megkérdezze a Fehér Házat: Ti hogy csináltátok?

A francia államfő hét elején azt mondta Rómában, tudják, hogy Európának egységet és erőt kell sugároznia. Úgy tűnik ehhez a recept még nincs meg, de a válság negyedik évében legalább a felismerés megtörtént.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Daruval érkeztek, robogóval távoztak a párizsi ékszerrablók
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 16:46
Újabb részletek derültek ki a párizsi Louvre múzeum vasárnapi rablásáról. Az elkövetők profinak tűntek, négy perc alatt végeztek, de menekülés közben elhagyták Eugénia császárné koronáját.
Makro / Külgazdaság Tüntetők töltötték meg az amerikai nagyvárosok utcáit Trump politikája miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 16:09
New York és Los Angeles belvárosa mellett számos kisebb városban is tömegek vonultak az utcákra a No Kings tüntetéssorozat alkalmával. A tiltakozók Donald Trump politikáját bírálták, a kormányzási stílusát pedig diktatorikusnak tartják. 
Makro / Külgazdaság A szerencsejátékosok asztalára csapott Terézváros önkormányzata
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 15:35
A VI. kerület vezetésének elege lett a sportfogadást és a kaszinókat népszerűsítő reklámokból, ezért rendelet módosítottak, és ellenkampányt indítottak.
Makro / Külgazdaság Ha így folytatja az orosz hadsereg, 100 év alatt sem foglalja el Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 14:03
Az Economist elemzése szerint idén látványosan lelassult az orosz hadsereg előrenyomulása Ukrajnában. Öt hónap alatt mindössze az ország 0,4 százalékának megfelelő területet foglaltak el, eközben pedig legalább 100 ezer katonát veszítettek.
Makro / Külgazdaság Légi csapást mért a Gázai övezetre az izraeli hadsereg, ketten meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:51
A térség északi és déli részét is csapás érte, a rafahi határátkelőt lezárták. A tűzszüneti megállapodás egyre haloványabbnak tűnik.
Makro / Külgazdaság Rablás miatt bezárták vasárnapra a Louvre múzeumot
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:19
Napóleon és a császárné ékszerei közül legalább kilencnek lába kelt. A rendőrség még vasárnap délben is a helyszínen nyomozott.
Makro / Külgazdaság Egyre több szomszédos országban állítják vissza a sorkatonaságot
Vámosi Ágoston | 2025. október 19. 11:59
Januártól már tíz uniós tagállamban lesz kötelező a sorkatonai szolgálat, Horvátország mellett pedig másik déli szomszédunk, Szerbia is napirendre tűzte a visszaállítását. Magyarországon minden korosztályban többségben vannak azok, akik ellenzik a kötelező katonai szolgálatot: emiatt is lehet, hogy a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt sem tervezi újból bevezetni.
Makro / Külgazdaság Újabb ország akar csatlakozni az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 11:28
Grúzia 2022 márciusában nyújtotta be a csatlakozási kérelmét az EU felé, most a szomszédos Örményország készül erre a lépésre. Az örmény külügyminiszter arról beszélt, hogy akár egy hónapon belül megtörténhet a hivatalos lépés.
Makro / Külgazdaság Tankkal támadtak buszra Gázában, tizenegyen meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 10:31
Az izraeli hadsereg szerint a palesztinokat szállító busz azért lett gyanús, mert áthajtott a tűzszüneti megállapodásban foglalt határvonalon. A vonal azonban nincs láthatóan kijelölve.
Makro / Külgazdaság Ez a régió a legfontosabb Putyinnak: kiderült, mit kér a háború lezárásáért
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 09:55
A Washington Postnak Trump-közeli források szellőztették meg, miről tárgyalhatott Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG