EU-csúcs: a nyilatkozat nem oldja meg az EU problémáit
Szombaton az Európai Parlament elnöke, a frakciók vezetői és az uniós tagállamok vezetői az olasz fővárosban a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából megvitatják, merre haladjon tovább az európai integráció Nagy-Britannia uniós kilépése után. Közös állásfoglalásukat a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítik majd.
Új nyitás
A Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából szervezett EU-csúcstalálkozón elfogadandó nyilatkozat nem oldja meg az unió jövőjét érintő problémákat, de új nyitásra ad esélyt - mondta Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő.
"Az Európai Unió jövőjét érintő problémákat a római csúcson nem oldják meg" - értékelte a szóvivő a lengyel közszolgálati rádió első csatornájának nyilatkozva. Hozzáfűzte: Varsó reméli, hogy a tagállamok által jelenleg is egyeztetett nyilatkozatot mégis elfogadják, és ez esélyt ad új nyitásra. A lengyel politikai vezetők az utóbbi napokban többször aláhúzták: elutasítják az EU alapító országai által szorgalmazott koncepciót, a két-, illetve többsebességes Európát.
A dokumentum remélhetőleg arról is szól majd, hogy az EU változni fog, lakosai felé fordul, és nem zárkózik be kizárólag a brüsszeli intézmények falai közé - fogalmazott a szóvivő.
Elmondta: a nyilatkozatra vonatkozó lengyel álláspontot a visegrádi csoport (V4) kormányfőinek március eleji varsói csúcstalálkozóján közzétett tervezet tartalmazza.
"A lengyel kormány - amint az egész V4 is - szorgalmazza, hogy az EU-ban kevesebb legyen a bürokrácia, több a demokrácia" - mondta.
A közös visegrádi állásfoglalásból kiemelte a nemzeti parlamentek megerősített szerepét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság "teljesítse végre az alapszerződésekben rögzített funkcióit, a végrehajtó funkciót (...) és ne folytassa saját, gyakran a tagállamok kormányfői által javasoltaktól elrugaszkodó politikáját".
Mindenekelőtt arról van szó, hogy a tagállamok "visszaszerezzék az EU-ban zajló folyamatokért viselt felelősséget" - húzta alá. Az uniós alapszerződések esetleges módosításáról Bochenek elmondta: ez "a legmesszemenőbb cél lenne", bizonyos változásokat talán módosítások nélkül sikerül bevezetni. Megjegyezte: az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból amúgy is biztosan megköveteli a módosításokat.
Aggódnak
A római csúcstalálkozó alkalmából szerdán Lengyelország volt elnökei - Lech Walesa, Aleksander Kwasniewski és Bronislaw Komorowski - közös felhívást adtak ki, melyben aggodalmaiknak adtak hangot a lengyel kormány "konfrontatív és euroszkeptikus politikája" miatt.
"Ennek következménye Lengyelország nemzetközi marginalizációja lehet, valamint az, hogy önmagát zárja ki az európai integráció jövőjéről döntő államok köréből" - áll az Instytut Europa nevű civil szervezet Facebook közösségi honlapján közzétett levélben.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) alelnöke, volt nemzetvédelmi miniszter, Tomasz Siemoniak szerdán a Polskie Radio 1-nek nyilatkozva reményének adott hangot, hogy Beata Szydlo Rómában nagyon világosan megfogalmazza: Lengyelország az integráció mellett áll ki. Elmondta: a PO is ellenzi a többsebességes Európa koncepcióját, viszont a kormánypolitikusok egyes kijelentései azt mutathatják, hogy ők "Lengyelország kissé lassabb sebességét szeretnék".
