A német kormányszóvivő és a francia elnöki hivatal közölte, német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozót rendeznek szerdán Minszkben a négy ország vezetőinek - az úgynevezett Normandiai Négyes - részvételével a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére. A két nyugat-európai vezető már túl van egy sikertelen kijevi és moszkvai tárgyaláson és kétségbeesetten futnak versenyt az idővel. Sokat elárul a nemzetközi politikai dinamikáról és Washington egyes körei iránt táplált európai fenntartásokról, hogy egy párizsi kormányzati forrás szerint a francia és a német vezető moszkvai útjuk előtt előzetesen nem konzultált Washingtonnal!
Bár a legnagyobb európai NATO-tagállamok – Londont is beleértve - elutasítják az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolatát, a washingtoni hatalom bugyraiban a kijevi fegyverszállítások elindítása felé dőlnek el az erőviszonyok. Ez teljes joggal tölti el rémülettel a nyugat európai vezetőket. Mai látogatásán az amerikai fővárosban Merkel is kifejtheti a fegyverszállítással kapcsolatos véleményét és fenntartásait.
|
Pro és kontra: miért nem lesz háború? A Merkel-Hollande-Putyin csúcs után a német kancellár egyértelműen háborúellenesen nyilatkozott. Azóta több európai kollégája is csatlakozott hozzá. Belátták, hogy nem lehet az orosz medvét leteríteni. Részletek >> |
A Le Monde múlt pénteki szerkesztőségi állásfoglalásában már kiemelte, hogy „a történelem most dülöngél egy helyi konfliktus és egy nagyobb, jóval aggasztóbb összecsapás között… benne vagyunk egy láncreakcióban, amelyet Európa sajnos túl jól ismer.” Hollande francia elnök Moszkvából hazatérve szombaton azt mondta: ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. „Neve is van, mégpedig háború. A kancellár asszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában”, tette hozzá.
Steinmeier német külügyminiszter szerint is egész Európa került egy útelágazáshoz, „a több évtized alatt fölépített európai békerendszert fenyegeti veszély.”
A NATO már lépéseket tesz
A katonai helyzet pedig gyorsan eszkalálódik. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt csütörtökön a szövetség védelmi miniszteri ülését követően jelentette be, hogy a Huszonnyolcak döntöttek kelet-európai katonai jelenlétük megerősítéséről, s jóváhagyták az új dandár felállítását, s Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország vállalta, hogy katonákat küld a gyorsreagálású erőbe. Egyelőre hat koordinációs parancsnokság felállítását tervezik Kelet-Európában, a három balti állam, illetve Lengyelország, Románia és Bulgária területén. Bár Hende Csaba védelmi miniszter indítványozta az ülésen, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fős parancsnoki koordinációs központ, ez egyelőre süket fülekre talált a szövetségeseknél.
Az új gyorsreagálású erő 2016-tól lesz bevethető, szárazföldi csapatokból áll, de a tagállamoktól légi és haditengerészeti támogatásra is számíthat, s különleges egységek is bevethetők lesznek. Az új dandár előörsei 48 órán belül, a többi része egy héten belül mozgósítható lesz. London 2015 májustól augusztusig négy Tájfun harci géppel vesz részt a NATO balti légtérvédelmi műveletében. Moszkva elítélte a lépést, és szerinte így a Baltikum egy „fegyveres konfrontáció” színhelye lehet.
Orosz kirohanás, gesztus Budapest felé
A szombati Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) Oroszország képviselője harcias szónoklatot tartott és kitért a kárpátaljai magyar kisebbség gondjaira is. Lavrov külügyminiszter szerint a válság gyökerét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve „globális dominanciára” törekszik.
Kijev továbbra is lábbal tiporja a demokratikus elveket és a kisebbségi jogokat – mondta az orosz politikus. Szerinte nem biztosítják például a gyülekezési jogokat, a magyar kisebbség hiába kérte az ukrán kormányt, hogy a választókerületi határokat úgy módosítsák, hogy a nemzetiségnek legalább egy képviselője lehessen a törvényhozásban.
Az ukrán válság fordulópontot jelent, a Nyugatnak el kell döntenie, hogy „Oroszországgal szemben, Oroszország nélkül vagy Oroszországgal együttműködve” alakítja tovább a nemzetközi biztonsági rendszert – mondta a külügyi tárca vezetője. A válság eddigi alakulását tekintve nem úgy tűnik, hogy a Nyugat az együttműködést választja, hiszen a nemzetközi jog előírásain átlépve minden lehetőséget megragadott arra, hogy tovább mélyítse a konfliktust, így például közreműködött a Viktor Janukovics korábbi elnök elleni puccs megszervezésében és végrehajtásában – fejtette ki Lavrov.
Moszkva katonai téren is jelzi, hogy a legvégsőkig hajlandó elmenni érdekei védelmében. Az Euromaidanpress értesülései szerint az orosz elnök már összerakatta a Krímben és a Kalinyingrádban azokat a taktikai ballisztikus rakétarendszereket, melyek segítségével nukleáris robbanófejjel ellátott, Iszkander típusú rakétákat indíthatnak adott esetben Varsó, vagy Bukarest ellen. Moszkva ugyanakkor bejelentette, hogy a mobil interkontinentális nukleáris rakétákat is hat orosz térségben készültségbe helyezte.
Káncz Csaba jegyzete
Szóvivőjén keresztül kommentálta António Guterres Trump döntését, hogy kiléptette az USA-t két fontos ENSZ-szervezetből is. 
