3p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

London, Berlin és Budapest a keresztények globális védelmét sürgeti. Miközben a Vatikán elfordítja a fejét, Pakisztánban, Nigériában és Irakban drámai viszonyok uralkodnak. Káncz Csaba jegyzete.
A robbantásos merényletsorozat áldozatainak koporsói Colombóban, Sri Lankán 2019. április 23-án. Fotó: EPA / M.A. Pushpa Kumara

Az Iszlám Állam egy helyi fiókszervezete tegnap magára vállalta a felelősséget a Sri Lanka-i húsvéti támadássorozatért, amely eddig 359 halálos áldozatot követelt. A brutális mészárlás újra ráirányította a figyelmet azon 245 millió keresztény elleni atrocitás-hullámra, akik a muszlim szállásterületen élnek a Fülöp-szigetektől kezdve Pakisztánon át Nigériáig. Egy amerikai felmérés szerint havonta átlagosan 105 templomot vagy keresztény épületet ér támadás világszerte - emellett havonta átlagosan 345 keresztényt ölnek meg a hitükkel összefüggő okokért. Pakisztán börtöneiben jelenleg is 87 keresztény ül „istenkáromlásért”.

Dráma Nigériában, Törökországban és Irakban

Nigéria 12 északi tartományában példának okáért a sária törvénykezés uralkodik és a keresztényeket másodrendű polgárokként kezelik. A jellemzően nomád állattartó – és a lakosság felét kitevő – muszlimok Nigéria északi részén az elsivatagosodás miatt egyébként is egyre délebbre vonulnak, s ezzel kiszorítják a földművelő keresztényeket. Rendszeresen rabolják el a keresztény lányokat, avagy kényszerítik őket házasságra muszlim férfiakkal. Rendszeresek a templomok elleni vandál támadások, illetve gyakran teljesen lerombolják azokat.

A 80 milliós Törökország lakosságának mára csupán 0,2 százaléka keresztény. A keresztények elleni genocídium 1913-1923 között, valamint az 1955-ös görögök elleni pogrom Isztambulban alapjaiban ásta alá a keresztény közösségek életét. S noha Törökország 1949 óta az Európa Tanács és 1952 óta a NATO tagja, a keresztény misszionáriusok és hívők máig rendszeres elnyomással szembesülnek.

A Vatikán elfordítja a fejét

Káncz Csaba

Irakban és Szíriában teljes térségekben tűntek el az elmúlt években a keresztények. A szír ortodoxok 2003 előtt több mint 1 millió 600 ezren voltak, mára azonban kevesebb mint 500 ezren maradtak. Az Öböl-országokban és Irakban például törvény tiltja a kereszténységre való áttérést, az őshonos keresztényeknek – akiket etnikai kisebbségként regisztrálnak – legjobb esetben is titkos vallásgyakorlást tesznek lehetővé. Nikodémusz Daúd Saraf moszuli szír ortodox érsek tavaly őszi budapesti látogatásán kiemelte: „a keresztények nem ismerik az „erőszak kultúráját”, nem „a vér és a fosztogatás kultúrájában nevelkedtek”, ezért szükségük van valakire, aki megvédi őket. Nos, a Vatikánra ugyan várhatnak: Ferenc pápa nemrég kijelentette, hogy „az eredeti iszlám és a Korán megfelelő értelmezése ellentmond az erőszak minden formájának”.

London nem véletlenül rendelte el tavaly decemberben egy átfogó vizsgálat készítését a keresztények üldözéséről világszerte. Ezt a magyar kormány már megtette és nemrég hozta nyilvánosságra a ’Budapest Report on Christian Persecution 2018’ című tanulmánygyűjteményt. A Srí Lanka-i mészárlást követő órákban a német kormánypártok, az FDO és a Zöldek is a keresztények erősebb globális védelméért emelték fel a szavukat.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hétfőn újraindulhat a Barátság vezeték, közölte Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 16:57
Brüsszel közvetítésével kapott üzenetet Kijevből a választásokon vesztes miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Von der Leyenéknek is sürgető lenne az előrelépés az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 14:53
De egyelőre csak a továbblépés lehetőségeiről egyeztettek Budapesten.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 13:52
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról.
Makro / Külgazdaság Újra megnyílhat egy másik fontos pénzcsap is Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:42
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek..
Makro / Külgazdaság Rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték a magyar választást
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:26
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a Mol szerbiai bevásárlásával?
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 10:59
Egyeztettek a NIS-üzletről Belgrádban.
Makro / Külgazdaság 50 milliárd dollárnyi olaj veszett oda a közel-keleti válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 09:44
500 millió hordó tűnt el a világpiacról.
Makro / Külgazdaság Nem hiába kongatják a vészharangot? Már a német pénzügyminiszter is aggódik a kerozinhiány miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 16:37
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elárulta: ebben a választókerületben a Tisza nem fogadja el a választási eredményt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 15:22
A választókerületben, ahol egy másik Magyar Péter nevű jelölt is indult.
Makro / Külgazdaság Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól? Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. április 18. 14:40
Több olyan vállalást is tett az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt, amelyek új korszakot nyithatnak a magyar gazdaságpolitika történetében. Ennek talán legszimbolikusabb lépése az euró bevezetése lenne, ami ebben a ciklusban biztosan nem, inkább a 2030-as évek elején valósulhatna meg – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG