Első látásra meghökkentően rossz adatot közölt szerdán a német statisztikai hivatal a német iparról.
Eszerint az új megrendelések száma 11,7 százalékkal zuhant júliusban az előző hónaphoz képest – ennél nagyobb visszaesésre csak a Covid-válság kezdetén, 2020. áprilisban volt példa. Júniusban még 7,6 , májusban pedig 6,2 százalékos erősödést jegyeztek fel.
De mi húzódik meg a visszaesés hátterében, és hogyan áll összességében a német gazdaság?
Aggasztó jelek
„Nem olyan borús a helyzet, mint az elsőre tűnik” – idézte a Spiegel Jörg Zeunert, az Union Investment vezető közgazdászát. Az előző hónapban ugyanis számos nagy megbízás – köztük egy több mint 900 repülőgépről szóló megrendelés az Airbusnak – felfelé húzta a számokat.
Júliusban viszont nem voltak ilyen volumenű üzletek, ezért a járműgyártás új megrendelései 54,5 százalékkal zuhantak. Ha az ilyen nagy üzleteket nem vesszük figyelembe, akkor az új megrendelések 0,3 százalékkal növekedtek.
Ha pedig az elmúlt három hónapot, tehát a május-július közötti időszakot nézzük, akkor ez a mutató 3,1 százalékkal haladja meg a február-április közötti értéket. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben lenne.
„Tekintettel a borús üzleti környezetre és a gyenge globális konjunktúrára, ebből nem lehet az ipari konjunktúra tartós élénkülésére következtetni” – figyelmeztetett a német Gazdasági Minisztérium.
"Az ipar továbbra is aggodalomra ad okot, egyértelműen kevesebb az új megbízás, mint egy évvel ezelőtt”, mondta Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lampe Privatbank vezető közgazdásza ezzel egybehangzóan.
A belföldi megrendelések júliusban 9,7 százalékkal zuhantak júniushoz képest – a német gazdaság keresletét főleg a növekvő kamatok és a magas energiaárak fogják vissza. A külföldi kereslet 12,9, ezen belül az eurózónáé 4,1 százalékkal csökkent.
„Németország a világgazdaságtól függ, amely jelenleg nincs jó állapotban” – vélekedett Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza. Gyengélkedik például Németország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Kína.
A feldolgozóipar forgalma júliusban egy százalékkal esett vissza júniushoz képest, júniusban pedig 1,4 százalékos mínuszt jegyeztek fel.
„A német ipar tehát továbbra sem képes növekedést generálni” – összegezte Jörg Zeuner az aktuális adatokat.
És ennél még rosszabb is jöhet: Ralph Solveen, a Commerzbank közgazdásza szerint a jegybankok kamatemelései feltehetően még nem fejtették ki teljes egészében hatásukat a német áruk iránti globális keresletre.
Az új megrendelések tehát várhatóan továbbra is csökkenni fognak a következő hónapokban, ami egyre inkább lecsapódik majd a gyártásban. Az iparnak ily módon jelentős szerepe lesz abban, hogy a német gazdaság előreláthatóan ismét zsugorodni fog a második félévben.
Zsugorodó GDP
Az idei év egészében a német GDP a vártnál is nagyobb mértékben, 0,5 százalékkal csökkenhet, derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet (IWF) szintén szerdán nyilvánosságra hozott előrejelzéséből. Legutóbb még „csak” 0,3 százalékos mínusszal számolt az intézet. Jövőre pedig csak 1,3 százalékos növekedés lehet a korábban jelzett 1,8 százalék helyett.
A Handelsblatt szerint ezek a számok felerősítik azokat a félelmeket, hogy megint Németország lehet „Európa beteg embere”. A német gazdaság 2022 és 2025 között átlagosan 1,2 százalékkal fog növekedni, ami a második legalacsonyabb érték az eurózónában Finnországgal holtversenyben.
Ennél kisebb bővülés csak Észtországban várható (0,4 százalék). Eközben Spanyolország 2,8, Franciaország 1,6, Olaszország pedig 1,5 százalékos pluszt produkálhat 4 éves átlagban.
Az IWF szerint a legnagyobb bővülésre Írország számíthat az eurót használó országok közül (4 százalék), majd Horvátország (3,9 százalék), Málta (3,6 százalék), Szlovénia (3,5 százalék) Portugália és Görögország (3,2-3,2 százalék) jön a sorban.
A kieli intézet szerint a német gyengélkedés számos okra vezethető vissza. Az infláció például cserében egyértelműen csökken: az idei hat százalék után a következő két évben 2,1-2,1 százalék lehet. Ezt ugyanakkor alapvetően az energiaárak csökkenése befolyásolja. Legutóbbi európai inflációs körképünket itt olvashatják:
A konjunktúra szempontjából az egyetlen reménysugarat a háztartások fogyasztása jelenti: a vásárlóerő ugyanis az új bérmegállapodásoknak és a növekvő minimálbérnek köszönhetően emelkedhet. A magánfogyasztás önmagában egy százalékkal bővítheti a GDP-t jövőre, azaz a növekedés szinte teljes egészében neki lesz köszönhető.
A mostani negyedévben ugyanakkor még egyértelműen zsugorodhat a német gazdaság, méghozzá olyan mértékben, amilyenre a 2008-as pénzügyi krízis és az elmúlt évek Covid-válsága óta nem volt példa.
Különösen érzékenyen érinti a gazdaságot a gyenge export – a legfontosabb piacokról, az EU-ból és Kínából „alig érkezik impulzus”. A mostani negyedévben 0,9 százalékkal eshet vissza az árukivitel az IWF számításai szerint.
Ha Németország gyengélkedik, az „egyébként” a magyar gazdaságnak is rossz hír. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere ugyanis Németország, a két gazdaság ezer szállal kötődik egymáshoz. (A politikai-gazdasági összefonódásokról itt írtunk.)
Jön fel az AfD
Mindeközben pedig politikai szinten komoly változás indult el: az Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága 20 százalék fölé nőtt, és ezzel már megelőzi a kormányzó pártokat, tehát a szociáldemokratákat, a Zöldeket és a liberálisokat is.
A Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló, nacionalista párt így már a második legnépszerűbb politikai erő Németországban a CDU-CSU szövetség után. Ennek hátteréről itt olvashatnak:
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
