Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta: a tagállamoknak használatuk előtt értékelniük kell a mesterséges intelligenciát használó rendszerek emberi jogi kockázatait és hatásait. Meg kell erősíteniük az átláthatósági garanciákat, és biztosítaniuk kell a független felügyeletet és a hozzáférést a hatékony jogorvoslathoz.
Közölte: a tagállamok részéről nincs kezdeményezés arra, hogy a mesterséges intelligenciát az emberi jogok megerősítésére használják. Mivel a mesterséges intelligencia fejlesztésének nagy részét a magánszektor irányítja, a hatóságok összességében inkább reaktív, mint proaktív megközelítést alkalmaznak az ilyen rendszerek bevezetésével kapcsolatban. A vonatkozó szabályozás késleltetésével a tagállamok azt kockáztatják, hogy elszalasztják azokat a lehetőségeket, amelyeket a mesterséges intelligencia kapacitásai kínálnak az emberi jogok védelmére, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek végrehajtása és megerősítése terén - figyelmeztetett.
Az emberi jogi biztos hangsúlyozta: a nemzeti emberi jogi struktúrák kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy a tagállamok megvédjék az emberi jogokat a mesterségesintelligencia-rendszerek tervezése és fejlesztése során.
A tagállamoknak meg kell erősíteniük a független intézmények általi felügyeletet, elő kell mozdítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos átláthatóságot és a nyilvánosság tudatosságát az emberi jogokra gyakorolt hatásukkal kapcsolatban, valamint fel kell tárniuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az emberi jogok védelmének fokozására - tette hozzá Dunja Mijatovic. (MTI)
Ez a „gig economy.” 
