Sok szakértő egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia, például a ChatGPT szövegértelmező robot gyors fejlődése mélyreható következményekkel jár majd a munka világára nézve, és megváltoztatja a munkavállalók mindennapjait. Nem utolsósorban azért, mert az új technológiák olyan termelékenységjavulást ígérnek, amely sok munkahelyet is veszélyeztethet.
Míg egyes tanulmányok szerint bizonyos munkaköröket a jövőben már a mesterséges intelligencia (AI) is elláthat, a munkaügyi közgazdász és Nobel-díjas Chris Pissarides nagyon optimista, és úgy véli: a ChatGPT megnyitja az utat a négynapos munkahét előtt – írja a német N-TV.de portál.
Agyő, rutinmunka
A mesterséges intelligencia segítségével a munkavállalók általánosságban is növelhetik a jólétüket, és több szabadidőt engedélyezhetnek maguknak. Végülis a ChatGPT és társai megszabadíthatnák a dolgozókat az unalmas feladatoktól, és csak az érdekes teendőket hagynák meg az embereknek.
A közgazdász meg van győződve arról is, hogy a munkaerőpiac elég gyorsan fog tudni alkalmazkodni. A munkavállalók számára az átállás kevésbé lesz fájdalmas, mert a vállalatok csak lassan veszik át a technológiát, holott az gyorsan fejlődik.
AI-szabályozást sürgetnek
Elon Musk milliárdos és a mesterséges intelligencia-ipar számos más szakértője nemrég egy nyílt levélben hat hónapos szünetet kért a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Az időt arra kellene felhasználni, hogy megalkossák a meglehetősen új technológia szabályrendszerét.
Addig nem szabadna nagy teljesítményű mesterséges intelligenciarendszereket fejleszteni, amíg nem vagyunk biztosak abban, hogy hatásuk pozitív, kockázataik pedig kezelhetőek – írták.
Pissarides szerint azonban mire a hatás valóban érezhetővé válik, az emberek már alkalmazkodni fognak az új munkahelyi realitásokhoz. Ami pedig az alkalmazkodáshoz szükséges, az alapvetően a továbbképzés.
Szinte mindenkit érint majd
A Goldman Sachs befektetési bank kutatási részlege egy tanulmányban viszont azt írta, hogy az úgynevezett generatív mesterséges intelligencia jelentős zavarokat okozhat a munkaerőpiacon. (A “generatív AI” olyan kreatív számítógépes programokra utal, amelyek képesek új ötleteket, tartalmakat vagy megoldásokat létrehozni ahelyett, hogy csak előre meghatározott szabályokat vagy utasításokat követnének.)
A Goldman Sachs becslése szerint a jelenlegi munkahelyek mintegy kétharmada ki van téve valamilyen mértékű AI-automatizálásnak. A generatív AI a jelenlegi munkák akár negyedét is kiválthatja, ami globálisan 300 millió teljes munkaidős állást is jelenthet.
Négynapos hetet követel az IG Metall
Németországban azonban nem az AI miatt tárgyalnak a négynapos munkahétről, hanem inkább a munkaerőhiány miatt. Az IG Metall szakszervezet négynapos hetet akar érvényesíteni az acéliparban, teljes bérkompenzációval. Valódi könnyítést akarunk elérni a munkavállalók számára anélkül, hogy emiatt kevesebbet keresnének – mondta Knut Giesler, az IG Metall északrajna-vesztfáliai vezetője a Westdeutsche Allgemeine Zeitungnak.
Ez nagy előrelépés lenne az életminőség és az egészség szempontjából.
Teljes bérkompenzációval
A négynapos hét vonzóbbá tenné az acélipart a fiatalok számára, akikre a következő években sürgősen szükség van a szénalapú nehézipar zöld acélra való átállásában. A négynapos hét az acélipar zöld átalakítása során várható munkahelyek megszűnését is megelőzhetné.
A bértárgyalások novemberben kezdődnek majd.
Nemkívánatos mellékhatások?
A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) nem tartja célszerűnek a négynapos hétre való általános átállást. Stefan Kooths, az IfW kutatási vezetője szerint a négynapos hét nemkívánatos mellékhatásokkal járhat.
Paradox módon ez növelné a termelékenységet, mert a munkaerőtényező ekkor drasztikusan megdrágulna. Aminek következtében kevesebbet használnának belőle, és csak a termelékenyebb munkavállalók maradnának – mondta.
A lehető legrosszabbkor merül fel?
Az elkövetkező években azonban valószínűleg a munkavállalóknak lesz nagyobb a nyomásgyakorló erejük a kollektív bértárgyalásokon. Komoly béremeléseknek nézünk elébe Kooths szerint. Hogy ezután négynapos hét lesz-e, azt még meglátjuk.
A szakképzett munkaerő hiánya és a demográfiai változások idején a vállalatoknak sokkal inkább reagálniuk kell a munkaerő kívánságaira, hogy vonzó munkaadók maradhassanak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1870,08 pontos, 1,36 százalékos emelkedéssel 139 495,62 ponton zárt hétfőn.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
