|
| Kép forrása: EPA/Valda Kalnina |
Putyin és Trump a hét elején telefonon beszéltek egymással. Ebben a Kreml közleménye szerint megerősítették a kétoldalú viszony szilárd alapokra történő helyezését a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokon keresztül - ez magyarra fordítva a szankciók feloldására, valamint a belpolitikai kérdésekbe való be nem avatkozásra szóló orosz igényt jelenti -, amelyben a közlemény alapján egyet is értettek. A NATO vezetése is érzékeli az új európai felállást és kedden Jens Stoltenberg főtitkár szokatlan békülékeny hangnemben beszélt Moszkva és a NATO kapcsolatáról. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a NATO legnagyobb szomszédja és különösen a feszültséggel terhes időszakokban fontos a párbeszéd fenntartása.
Önállóbb európai biztonságpolitika felé
Trump a választási kampányban az amerikai csapatok kivonásával fenyegetőzött Európából, ha az európaiak nem növelik kellően a védelmi kiadásaikat. Láthatóan nem érdeklik őt a NATO ügyei és a NATO európai biztonsági garanciái sem. Európáról pedig azt állította, hogy konfliktusai nem érik meg, hogy amerikai életeket áldozzanak értük.
Trump és a republikánusok szakmai érvelése azonban sántít. Bár az európaiak valóban kevesebbet költenek védelemre, mint a NATO által elvárt 2 százaléka a GDP-nek, összességében azonban ez az összeg eléri az évi 300 milliárd dollárt. Ez több, mint az oroszok és a kínaiak védelmi költségvetése együttesen és az USA 600 milliárd dolláros költségvetése mögött a második helyen áll a világon.
De napjainkra már egyetlen EU-tagállam sem tudja önmaga védelmét egyedül biztosítani és csupán pár nagyobb tagállam rendelkezik szélesebb katonai képességi profillal. Nem tekinthető véletlennek, hogy a német védelmi minisztérium erőteljes szakmai tanácsadásával tető alá hozott, és nyáron publikált EU-s Globális Stratégia kontinensünket autonóm cselekvésre szólítja fel „ha és amikor ez szükségessé válik”. Valóban, az új stratégia az önálló európai hadsereg létrehozásának egyik lépcsőfoka, amely egyben alátámasztja Európa globális szerepvállalását. A tervezetben új, uniós szintű állandó katonai-hadműveleti struktúra szerepel, saját főhadiszállással. Ennek végrehajtási terveit a decemberi Európai Csúcson tárják a kormányfők elé.
Lényeges vetület továbbá, hogy egy EU haderő esetén új alapra kell helyezni az EU és Oroszország viszonyát, és a meglévő nukleáris rendszert is át kell dolgozni. Németország pedig akár atomfegyvert is rendszeresíthet a kontinens erőegyensúlya végett. Nos, az már egy más Európa lenne, mint amihez hozzászoktunk.
Koszovóban a lét a tét
|
| Káncz Csaba |
A Putyin és Trump közötti közeledés különösen Európa keleti felében váltott ki aggodalmakat, hiszen egyes országok emlékezetében még élénken él az orosz katonák megjelenése a Krím-félszigeten. Kelet-Európában ráadásul több befagyott konfliktus is kialakult az orosz befolyási övezetben, így Ukrajnában, Moldovában és Grúziában. Európa iránt pedig Trump politikailag is viszonylag kevés érdeklődést mutat. Ukrajnának szerinte az európai országoktól kellene segítséget kérnie, az ukrán helyzet - mint egy év eleji konferencián kifejtette - megítélése szerint európai ügy, nem amerikai.
Putyin és Trump közeledése a napokban komoly politikai feszültséget okozott Koszovóban. Pristina attól fél, hogy véget érhet az a korszak az amerikai politikában, amely Albániát és Koszovót preferálta Szerbiával szemben és Washington ezentúl erősebben figyelembe veheti Belgrád érdekeit Koszovóban. Mi több, Amerika komoly támogatása nélkül maga Koszovó, mint politikai entitás is megszűnhet létezni.
Lengyelországban is komoly turbulenciákat okozott Trump győzelme. Megrendült ugyanis a kormányzó PiS párt eddigi stratégiája, amely alapján kizárólag Washington kegyeit keresték, az EU válságát kihasználva – különösen a Brexit után – pedig egyre élesebb Berlin-ellenes pozíciót vettek föl. A centrista lengyel lapok szerint Trump és Putyin közeledése egy geopolitikai katasztrófával ér fel Lengyelország számára. Míg Európa mag-országai várhatóan szorosabbra vonják majd együttműködésüket, a jelenlegi eurószkeptikus lengyel kormányzattal ebből Varsó kimarad.
Káncz Csaba jegyzete
Márciusban élénkült a magyarországi albérletpiac: országosan és a fővárosban egyaránt 1,6 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak havi összevetésben. 
