Korábbi cikkeinkben többször is írtunk arról, hogy még mindig meglepően sokan élnek nehéz körülmények között Magyarországon. De mi a helyzet az egész Európai Unióban? Az Eurostat statisztikája alapján 2018-ban körülbelül a teljes népesség 6,2 százaléka, azaz közel 31 millió embert élt súlyos anyagi deprivációban. Ez a hivatal terminológiája szerint azt jelenti, hogy az alábbiak közül legalább négy igaz az érintettek mindennapjaira:
- nem tudják kellően felfűteni az otthonaikat
- nem tudnak kifizetni egy hirtelen jött kiadást
- nem tudnak rendszeresen húst vagy halat enni
- nem tudnak egy hétre elmenni nyaralni
- nem engedhetnek meg magunknak egy televíziót, egy mosógépet, egy autót, és egy telefont
Alapvetően mind Magyarországon, mind az Európai Unióban javult a helyzet az elmúlt években ezen a téren, viszont az itthon súlyos anyagi deprivációban élők száma még mindig jelentősen nagyobb, mint az Európai Unió átlaga. Az eurózóna tagállamaihoz képest pedig arányosan csaknem kétszer annyian küzdenek ezzel a problémával itthon, ahogy ez a grafikonunkon is látszik.
Regionálisan egyelőre elég felemás a kép, hiszen míg 2018-ban itthon a lakosság 10,1 százaléka volt nehéz helyzetben, addig Romániában 16,8 százaléka, viszont Horvátországban már csak 8,6, Ausztriában pedig csak 2,8 százaléka. (Szlovákia és Lengyelország 2018-as adatai cikkünk megjelenésekor még nem voltak elérhetőek – a szerk.)
Akik nem tudnak kellően befűteni…
Kisebb azon Magyaroknak az aránya, akik nem tudják kellőképpen felfűteni az otthonaikat, mint az Európai Unióban mért átlag – 6,1 százalék a 7,4 százalékkal szemben. Ez részben azzal magyarázható, hogy az államszövetség legszegényebb országában, Bulgáriában ez óriási problémát jelent, hiszen a 2018-as statisztika szerint minden harmadik bolgár (33,7 százalék) nem tudott kellően befűteni.
Az eurózóna országainál is jobban áll Magyarország, hiszen a valutaunióban mért eredmény szerint 7,3 százaléknak jelent problémát a kellő fűtés. A statisztikákat megnézve ennek okát kereshetjük, hogy Görögországban 22,7, míg Cipruson 21,9 százalék jelezte, hogy problémát okoz neki otthonának felfűtése. Regionális szinten Romániában 9,6 százalék, míg Ausztriában elenyésző, 1,6 százalék érintett.
A mosógép már nem lényegi probléma
Tavalyhoz képest nem sikerült fejlődni érdemben, mivel továbbra is a hazai lakosság 0,7 százaléka, azaz közel 70 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy mosógépet vásároljon. Ez gyakorlatilag megegyezik az uniós és a román átlaggal, hiszen mindkét mutató 0,8 százalékon áll, míg az eurózónában csak egy egészen elenyésző, 0,4 százalékos kisebbséget érint ez a probléma.
Mi teszi tönkre a számokat?
Az, hogy a súlyos anyagi depriváció mutatója továbbra is ilyen magas szinten áll itthon, jelentős részben a mérési módszertan sajátosságával magyarázható. Miután a statisztikának része az is, hogy hányan engedhetik meg maguknak, hogy saját autót vásároljanak, ez az a mutató, ami elrontja a hazai deprivációs statisztikát is.
Míg 2018-ban itthon 17,5 százalék nem engedhette meg magának, hogy autót vásároljon, addig az eurózónában 4,7 százalék, míg az Európai Unióban átlagosan 6,7 százalék küszködött ugyanezzel a problémával. Ebben a tekintetben Magyarország gyakorlatilag egy szinten áll az összességében sokkal szegényebb Bulgáriával (ott 18,5 százalék nem engedheti meg magának a vásárlást), és egyedül csak Romániában rosszabb a helyzet a tagállamok közül, 27,1 százalékkal.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
