3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Csaknem tízszeresére nőtt az Európába érkező menedékkérők száma az elmúlt hónapokban az év elejéhez képest. Igaz, még így is jóval kevesebb bevándorló jön, mint az elmúlt években. A legtöbben ma már nem Görögországon vagy Olaszországon, hanem Spanyolországon keresztül jutnak be Európába.

Menedékkérők a dél-spanyolországi Algeciras kikötőjében. EPA/A.CARRASCO RAGEL

Jelentősen megnőtt az Európába érkező menedékkérők száma az elmúlt hónapokban, derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet friss jelentéséből.

Eszerint a nyári hónapokban 7-8 ezer, októberben pedig csaknem 12 ezren léptek be Európába tengeren vagy szárazföldön, ami jelentős emelkedés ahhoz képest, hogy az első negyedévben 1-2 ezren érkeztek havonta. Az előző években nem volt megfigyelhető hasonló trend: 2016-ban például januárban, 2017-ben pedig júniusban jöttek a legtöbben.

Spanyolország az új célpont

A menedékkérők első számú belépő pontja ma már Spanyolország: a dél-európai országba november elejéig 55 ezer bevándorló érkezett, többségük a Földközi-tengeren keresztül. Ez csaknem négyszerese, illetve mintegy kétszerese annak, ahányan tavalyelőtt, illetve tavaly egész évben jöttek.    

Az Olaszországba érkezők száma viszont drasztikusan csökken: 2016-ban 181 ezer, tavaly 119 ezer, idén már csak 22 ezer menedékkérő szállt partra Itáliában. Szintén jelentősen csökkent a Görögországra nehezedő nyomás: 2016-ban 177 ezren, tavaly 35 ezren, az idei évben eddig 42 ezren érkeztek.

Idén eddig összesen mintegy kétezer ember veszítette életét útközben.

Líbia helyett Marokkó

Sajtójelentések szerint az embercsempészet nyugati irányba tolódott el, mivel az új, bevándorlás-ellenes olasz kormány nagyrészt blokkolta a Líbia és Olaszország közötti útvonalat. Sok menedékkérő most a marokkói Tangierből indul útnak, és Spanyolországba próbál eljutni a Gibraltári-szoroson keresztül. A dél-európai államot idén június óta egy új, baloldali kormány vezeti.

A Spiegel szerint a csempészek 500 és 2000 euró közötti összegért viszik át őket Európába, az út mintegy hat óráig tart.

Az útvonalak megváltozása azt is jelzi, hogy a legtöbben ma már nem a háborúk sújtotta Közel-Keletről, hanem Afrikából érkeznek.

Túl a csúcson

Habár az Európába eljutók száma az elmúlt hónapokban nőtt, még így is jóval elmarad az előző évek értékeitől. 2015-ben több mint egymillió, 2016-ban 390 ezer, 2017-ben 187 ezer, idén eddig 124 ezer menedékkérő jött Európába.

A csökkenés elsősorban az EU és Törökország közötti 2016-os egyezménynek, valamint az uniós tagországok és az érintett afrikai államok közötti kétoldalú megállapodásoknak köszönhető.

(A fejlemények hátteréről megkérdeztük a Nemzetközi Migrációs Szervezetet is, amint választ kapunk, közöljük.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ismerős név is van a Tisza Párt öt új alkotmánybíró-jelöltje között
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:57
Ligeti Miklós az egyik, az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet ér a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is, mint reggel
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:32
Csak a svájci frankkal szemben tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.
Makro / Külgazdaság Erste: kegyelmi állapotban vagyunk, de ennek hamarosan vége lehet
Dobos Zoltán | 2026. szeptember 10. 18:19
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Európa fordulóponthoz érkezett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 17:16
A migráció volt a fő téma a visegrádi országok csúcstalálkozóján, amelyen Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.
Makro / Külgazdaság Döntött a kamatszintekről az Európai Központi Bank
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 16:32
Júliusban változatlanul hagyták, szeptemberben viszont 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:53
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
Makro / Külgazdaság Rossz hírekkel érkezett Kármán András, de kiutat is mutatott
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:08
Kifulladt a növekedési modell.
Makro / Külgazdaság 114 milliárdot tömködtek a magyar állam zsebébe, és még így is maradt pénz az asztalon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 12:41
A meghirdetettnél jóval több kincstárjegyet adtak el, tovább csökkentek a kamatok is.
Makro / Külgazdaság Vihar előtti csend uralkodik csütörtökön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 10:44
Ki tudja, meddig tart.
Makro / Külgazdaság Az egész meddőségi szakma nem érti, miért volt szükség az államosításra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 08:58
A nyilatkozatstop feloldása óta végre megszólalt a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója, Dr. Kovács Péter, aki azt mondja, azóta sem olvasott vagy kapott magyarázatot arra, miért vásárolták fel a magán lombikklinikákat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG