Közös levélben tiltakoznak az uniós intézményeknél dolgozók Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos politikája miatt egybehangzó külföldi lapjelentések szerint.
Semmibe vett emberi jogok
A háromoldalas levélben, amelyet mintegy 850 dolgozó írt alá világszerte, és amelyet pénteken küldtek el von der Leyen irodájának, többek között az áll: a dolgozók aggódnak amiatt, hogy „az Európai Bizottság, amelyet Ön képvisel, feltétel nélkül támogatja az egyik oldalt a kettő közül.”
A levél aláírói határozottan elítélik a palesztin Hamász civilek elleni, október 7-i terrortámadásait, ugyanakkor hasonlóképpen határozottan elítélik „az izraeli kormány aránytalan reakcióját a Gázai övezetbe szorult 2,3 millió ember ellen”.
Aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a Bizottság az elmúlt napokban „látszólag közönyösen reagált a Gázai övezetben lévő civilek jelenleg is zajló mészárlására, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog semmibevételére”, utalva az izraeli légicsapásokra, valamint a Gázai övezettel szemben elrendelt izraeli blokádra.
A levél kitér arra is, hogy a Bizottság a konfliktussal kapcsolatos politikájában nem ismerhetők fel az európai értékek. Egyúttal arra kérik von der Leyent a többi uniós vezetővel együtt, hogy szólítson fel tűzszünetre és a civilek életének védelmére. „Ez az EU létének a központi eleme”, figyelmeztetnek, hozzátéve:
„Az EU azt kockáztatja, hogy minden hitelességét elveszíti.”
Az Euractiv szerint egyes uniós tisztviselők és uniós tagállamok szintén kritizálták von der Leyent amiatt, hogy múlt pénteki izraeli látogatásán nem jelezte a Netanjahu-kormánynak, hogy tartsa magát a nemzetközi humanitárius joghoz.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke például arra emlékeztetett, hogy az uniós külpolitikának egységesen és konzisztensen ki kell állnia a nemzetközi és humanitárius jog tiszteletben tartása mellett, bárhol is van konfliktus a világban. Szerinte Gáza blokádja, amely megakadályozza a víz és az élelem bejutását, nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot. (Időközben 20 kamion segélyszállítmány bejutott ugyan az övezetbe, de az az ENSZ szerint csak csepp a tengerben.)
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szintén azt mondta, hogy Izrael megsérti a nemzetközi jogot, és az önvédelmet is annak keretén belül kell gyakorolni.
Izraelből visszatérve, e hét elején egyébként már Ursula von der Leyen is úgy nyilatkozott, hogy a gázai palesztinoknak most humanitárius segítségre van szükségük, és „nem szabad, hogy ők fizessék meg a Hamász barbarizmusának az árát”. Egyúttal bejelentette a Gázai övezetben élőknek szánt segélyek megtriplázását.
Fokozza a bombázásokat Izrael
Tűzszünetre ugyanakkor egyetlen uniós és nyugati vezető sem szólított fel. Megtette ezt viszont tegnap António Guterres: az ENSZ főtitkára több alkalommal is azonnali humanitárius tűzszünetre kérte a szembenálló feleket. A palesztin Hamászt egyúttal felszólította az izraeli túszok elengedésére, Izraelt pedig a segélyek korlátlan beengedésére.
Az október 7-én kiújult izraeli-palesztin konfliktusban a palesztin Hamász terrortámadásaiban több mint 1400 izraeli halt meg. Az ezt követő, a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapásokban több mint 4600 palesztin vesztette életét, mintegy harmaduk gyerek. Gázai közlések szerint az elmúlt 24 órában 266-an haltak meg, köztük 117 gyerek.
Az izraeli hadsereg közölte: szombat éjjeltől tovább növeli támadásainak intenzitását, és így készíti elő „a háború következő szakaszát.” Ez feltételezések szerint a szárazföldi offenzíva lehet, ami elemzők szerint a jelenleginél is jóval több gázai civil áldozattal jár majd.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 21,06 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
