2016 végén Kubában az újranyitott amerikai nagykövetség mintegy két tucat diplomatája furcsa jelenségekről számolt be.
Az első tünetek halláskárosodásra és valamiféle „akusztikus támadásra” utaltak, ám később kiderült, hogy a tünetek jóval összetettebbek. A diplomaták és családtagjaik szédülésre, fejfájásra, rendkívüli fáradtságra, látási problémákra és kognitív nehézségekre panaszkodtak. Volt, aki teljesen elveszítette a hallását, mások egyes szavakat nem tudtak felidézni.
Kezdeti találgatások
Ahogyan ezek a havannai hírek kiszivárogtak a sajtóhoz, mindenkinek volt véleménye az ügyről, de senki – beleértve a CIA-t – sem tudta biztosra, hogy mi történt, vagy ki a felelős. Egyesek akusztikus támadásra gyanakodtak. Többen a kubai politikai rendőrség keményvonalasait gyanították az ügy mögött, akik szabotálni akarják Washington és Havanna közötti politikai olvadást.
A zavart és a gyanakvást csak fokozta, hogy a két tucat érintett alkalmazott között több CIA ügynök is volt, akik diplomata fedésben teljesítettek szolgálatot.
Langleyben, a CIA központjában már akkor befészkelte magát a gyanú, hogy ezek a támadások valójában az oroszok művei.
A Kreml 2014 után egyre arcátlanabbul támadta az USA-t és szövetségeseit, és minden ok megvolt annak feltételezésére, hogy Putyin le akarja választani a régi szövetségest Amerikáról.
Válaszul az Egyesült Államok 2017 nyarán két kubai diplomatát kiutasított, ősszel pedig minimálisra csökkentette havannai nagykövetségének létszámát, és nem javasolta amerikai állampolgároknak a szigetországba utazást. Washington ugyanakkor nem vádolta meg Kubát az „akusztikus támadások” elkövetésével, hanem azért vonta felelősségre, hogy – a diplomáciára vonatkozó nemzetközi egyezmények értelmében – nem óvta meg a területén dolgozó külföldi állampolgárok épségét.
2017-ben aztán Kínában is megbetegedett egy diplomata, aki szintén abnormális hangjelenségekről számolt be, fejfájásra, kettős látásra, izomgyöngeségre, fülzúgásra panaszkodott.
A külügyminisztérium orvosai kiutaztak az ázsiai országba, és megvizsgálták az ott dolgozó mintegy 300 diplomatát és családtagjaikat. Tizenöt esetben találtak különös tüneteket, ezért őket hazarendelték Washingtonba. Tizennégy esetben kizárták a „kubai szindrómát”, egyetlen esetben pedig nem tudták meghatározni a tünetek okait.
Kanada tavaly januárban csökkentette felére kubai nagykövetségének diplomáciai személyzetét rejtélyes megbetegedések miatt – a tizenhat fős személyzetet nyolcra csökkentve. Kanada szerint 2017 eleje óta a havannai nagykövetséghez köthető 14 személy szorult orvosi ellátásra.
Hidegháborús kísérletek
Az amerikai katonai hírszerzés már 1976-ban összeállított egy jelentést azon szovjet kutatásokról, amelyek során mikrohullámú támadásnak tették ki az idegrendszert. Ezek a beavatkozások a kísérleti állatokban roncsolták az idegeket, megzavarták a neuronokat, és megváltoztatták az agyi funkciókat. Az embereken pedig pontosan azokat a tüneteket tapasztalták a szovjetek, amelyekről napjainkban a diplomaták panaszkodtak.
Az elektromágneses hullámok 0,3-300GHz közötti tartományát nevezzük mikrohullámoknak. Nagy teljesítménnyel, koncentráltan kisugározva fegyverként is felhasználhatók. A hidegháború idején a nagyhatalmak aktívan próbálkoztak olyan fegyver létrehozásával, ami az úgynevezett Mikrohullámú Hallás Jelenséget (Microwave Auditory Effect) használja fel. Ez abban nyilvánul meg, hogy mikrohullámú sugárzás hatására a koponya belsejében hallható hangok keletkeznek.
Ezt először a II. világháború alatt a radarállomásokon dolgozók észlelték. Ők arra panaszkodtak, hogy idegen zajokat hallanak, még 100 méter távolságra is a radartól.
A jelenséget 1961-ben Allan H. Frey amerikai neurológus írta le. Ő részletes cikket közölt a „Journal of Applied Physiology” nevű lapban, amelyben bebizonyította, hogy az impulzusszerű, modulált mikrohullámú sugárzást a belső fülben található csiga körüli szövetek elnyelik. Eközben felhevülnek, és a hő hatására kitágulnak. Ez a folyamat viszont nyomáshullámokat, vagyis hangot hoz létre. Tekintettel arra, hogy a jelenség koponyán belüli, így a környezetben lévők semmit nem hallanak.
Tudományos bizonyítékok
A mostani esetek kapcsán az amerikai elhárítás eddigi legerősebb bizonyítékai nyílt forrásból érkeztek. A CIA nyomozói lekövették az orosz ügynökök mobiltelefonjának mozgását, és azt összevetették a CIA ügynökök tartózkodási helyeivel a támadás időpontjában Lengyelországban, Grúziában, Ausztráliában és Tajvanon.
Két esetben is az orosz FSzB-ügynökök akkor tartózkodtak egy-egy szállodában, amikor az amerikai ügynökök tünetei megkezdődtek.
Hogy végre tiszta vizet öntsön a pohárba, az amerikai külügyminisztérium megbízta a tudományos akadémiát, hogy járjon utána a diplomatákat és hírszerzőket fenyegető szindrómának. Az akadémiai beszámoló múlt szombaton jelent meg.
A végkövetkeztetés szerint a támadásokat célra irányított, pulzáló rádiófrekvencia által közvetített energia okozta. Más szavakkal: egy eletromágneses sugárzás, amelybe a mikrohullámok is beletartoznak.
Ezt állítják az oroszok. Az ukránok meg azt, hogy valóban kilőtték őket. 
