Kína legnagyobb exportpiacait az új évezred kezdete óta az Egyesült Államok és az Európai Unió országai adták. A 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági válság nyomán az EU átvette az első helyet az Egyesült Államoktól, majd 2013-tól kezdve ismét Amerika állt az élen. A koronavírus-járvány két évében visszaesett a kínai kivitel mindkét térségbe, de csak azért, hogy utána még meredekebben nőjön.
A csúcsot 2021 őszén érte el az export, és azóta a korábbihoz hasonló gyors tempóban csökken. Eközben a Szingapúrt, Indonéziát, Malajziát, Vietnámot is magában foglaló Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe (ASEAN) tovább emelkedett a kínai kivitel, így immáron ez a tíz országból álló térség a kínai áruk legnagyobb exportpiaca. Egyebek mellett ez derül ki a Bloomberg összefoglalójából, amely a HSBC óriásbank tizenkét havi mozgóátlagok alapján számított adatait ismertette.
Milliárdokban mérhető fordulat
Korábban az Egyesült Államokba havonta több mint 600 milliárd dollár (217 800 milliárd forint) értékű áru érkezett Kínából, míg 2023 első hónapjaiban ez a mutató már kevesebb volt 560 milliárd dollárnál (203 280 milliárd forint). Eközben az ASEAN tagállamaiba több mint 590 milliárd dollár (214 170 milliárd forint) árut vittek ki.
A változást segítette a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (angol rövidítéssel RCEP) létrejötte – mondta Frederic Neumann, az HSBC ázsiai területért felelős vezető elemzője. Ma ez a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete. Tagjai az ASEAN országaiból állnak, amelyeket kiegészít Ausztrália, Dél-Korea, Japán, Kína és Új-Zéland.
A helycsere emellett világos jele annak, hogy átalakulnak a globális beszállítói láncok. Számos részegység, alkatrész, amit Kínában állítanak elő, immáron Délkelet-Ázsiába kerül, ahol elvégzik a termékek végső összeszerelését. Innen exportálják tovább az árut a világ különböző piacaira. Következésképpen Kínának osztoznia kell ezek előállításának hasznán más országokkal.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,93 pontos nyitás után csökkent hétfőn délelőtt. 
