Nem Görögország Európa legnagyobb problémája, hanem Portugália - állítja a MarketWatch szakírója. Matthew Lynn szerint a következő válság Görögország után Európa nyugati végén robbanhat ki. Portugália az a ketyegő bomba, amely arra vár, hogy felrobbanjon. Az ország fenntarthatatlan adósságot halmozott fel, amely jelenleg ugyan nem nagyon izgatja a befektetőket, de egy kormányváltást követően ez gyökeresen megváltozhat.
|
Privátbankár-vélemény A görög kormány vélhetően ezzel is elszámította magát: ha bármilyen engedményt is el tudnának érni halogató taktikájukkal, az komoly veszély lenne az eurózónára nézve, hiszen Portugáliában s Spanyolországban (Podemos) is az euroszkeptikus megszorítás-ellenes pártok előretörését segítené. Ha a görög kiválást kezelni is tudná az eurózóna a 2. és 3. exit összdöntené az eurórendszert - főleg, ha a spanyolok inognának meg. Ebből az aspektusból a görögök vereségre ítélése a kisebbik rossznak látszik, még akkor is, ha ezért 10 millió görögnek rendkívül nehéz hónapjai lesznek... |
A szép külső...
Portugália ugyan nem süppedt a görögökéhez hasonló állandó válságba, ám ezzel egyidejűleg sem tud felmutatni fenntartható növekedést - állítja a MartketWatch publicistája, akit a Napi.hu idéz.
A felszínen Portugália sokkal jobb bőrben van, mint három évvel ezelőtt, amikor minden szakértő azt találgatta, mikor hullik szét az eurózóna. Tavaly májusban lezárta a mentőprogramját - hiszen teljesítette az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF célkitűzéseit -, több, mint egy éve nő a GDP - 0,4 százalékkal bővült a legutóbbi negyedévben, s a szakértők 2015-re 1,5, 2016-ra 1,6 százalékos ütemet jósolnak.
... és az aggasztó belső
A kilábalás ugyanakkor egyáltalán nem látszik tartósnak. A gazdaságot főként a fogyasztói kiadások bővülése és a befektetések ciklikus fellendülése hajtja, miközben az export továbbra is hanyatlik, a munkanélküliség viszont nő - a legutóbbi adat 13,7 százalékot jelez.
A fő probléma azonban az államadósság. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Portugália GDP-jének 130 százalékával tartozik hitelezőinek, és ami ennél is aggasztóbb: a tartozások 70 százalékát külföldieknek kell törleszteniük. Az adósság kezelhető, ha magas, de belföldiek kezében van (ez a helyzet Olaszországgal), vagy ha külföldiek kezében van, de alacsony (ez a finn képlet). A portugálok kombinációja Lynn szerint a legrosszabb lehetőség. Ezen felül a vállalatok és a háztartások is súlyosan el vannak adósodva – összességében az eurózóna legnagyobb tartozását cipeli Portugália.
|
Nincs görög kiút... A szakember szerint Görögország, ha kap is annyi pénzt a hitelezőktől, hogy ne menjen csődbe, ám a görög gazdaság képtelen a növekedésre, így mindez végül is a lehető legrosszabb patthelyzet, amelyet a felek össze tudtak hozni. (A szerző véleményének lejegyzése óta azért más a helyzet.) A „bukottak” közül Írország az éltanuló. Lynn szerint mindig ez volt a legerősebb ország a három közül. Gazdasága elfogadható ütemben növekszik, köszönhetően a viszonylag erős brit fellendülésnek, ami az íreket is húzza maga után. |
A Marketwatch elemzője szerint amíg stabil kormány irányítja Portugáliát, addig mindez vélhetően nem okoz problémát. Ez tükröződik abban, hogy a tízéves kötvények hozama 2,7 százalék – de ez jórészt a görög hatás lehet, hiszen néhány hónapja csupán 1,6 százalék volt. (A csúcs az adósságválság idején mért 14 százalék volt.) A portugál tőzsdék ledolgozták korábbi veszteségük nagyját.
A gond az, hogy októberben választások lesznek, és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a megszorításellenes programmal házaló ellenzék nyerhet. Ha ez lesz, akkor az új kormány fellazíthatja a költségvetést, ami aligha lesz elfogadható az ECB-nek és az IMF-nek.
Amikor kitör a pánik
Matthew Lynn szerint a legnagyobb gond az, hogy nincs a világon olyan ország, amely vissza tudna fizetni a GDP-je 130 százalékát elérő adósságot. Csak ahhoz, hogy a tartozások ne nőjenek tovább, évi háromszázalékos gazdasági növekedésre lenne szükség, miközben semmi jele annak, hogy Portugáliában benne lenne ez a tempó. Ha az ország hitelezői is rájönnek erre, fel kell ismerniük, hogy követeléseik egy részét biztosan le kell írni, és ekkor pánikszerűen elkezdik majd kiszórni portugál kötvényeiket.
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
