A szálloda mérsékelten elegáns étkezőjében annyi orosz szót hallani, hogy kis túlzással akár Moszkvában is érezhetnénk magunkat. Tőlünk balra egy középkorú, oroszul beszélő házaspár ül hét év körüli gyermekével – a nő talán tanár egy külvárosi általános iskolában, a férfi műszakvezető lehet a helyi Lada-gyárban. Egy kicsit távolabb, az ablak melletti asztalnál szintén egy orosznak látszó pár falatozik, mindketten joggingban jöttek le a reggelihez.
A helyszín egy négycsillagos hévízi szálloda, ahol január második hétvégéjén is nagy a forgalom – nem utolsósorban az orosz (esetleg ukrán) vendégeknek köszönhetően.
Persze nem a szentpétervári művészvilág ad itt egymásnak randevút, inkább az a benyomásunk, hogy az orosz alsó középosztály tagjai keresik fel előszeretettel a Zala megyei kisvárost.
Mutatjuk, hogy miért:
Ez persze önmagában nem hír: a sajtó már tíz évvel ezelőtt cikkezett arról, hogy a hévízi gyógyfürdő mágnesként vonzza az orosz turistákat. A helyzet azóta sem változott, sőt a várost járva az a gondolatunk támad, hogy az Európa nagy részéből kiszorult „szputnyikos” oroszok Hévízen találtak menedékre.
Templom, étterem, супермаркет
Tömeg persze nincs, de a városban sétálva ezen az év eleji napon is többet hallunk orosznak tűnő szót, mint magyart.
Azon már meg sem lepődünk, hogy a szállodában oroszul beszélő ügyintéző fogadja a vendégeket, a helyi ingatlanosok pedig – úgy tudjuk – már hosszabb ideje keresnek oroszul beszélő munkatársakat az orosz ügyféligények kielégítésére.
Sokan ugyanis nemcsak pihenni jönnek ide, hanem lakni is:
csak 2019-ben 49 ingatlant vásároltak itt oroszok a hivatalos adatok szerint. Van már orosz étterem, és épül a hévízi ortodox egyházközség temploma is.
Az orosz „terjeszkedést” jelzi az is, hogy úton-útfélen cirill betűs feliratokba botlunk. Hogy csak néhány példát említsünk: a szálloda étkezőjében magyar, angol, német és orosz nyelvű táblácskák igazítják útba a vendégeket, a központban a thai masszázsszalon oroszul is kínálja a felüdülést, a helyi Coop pedig nagy betűkkel hirdeti, hogy itt bizony супермаркет található:
A városon meg is látszik, hogy turisták tömegei költötték és költik el itt rubeljeiket, euróikat. Az utcák tiszták, az épületek felújítottak, egymást érik az apartmanok, vendégházak, szállodák, és idén is újabb hotelek újulnak meg.
Minden csili-vili – mintha egy svájci kisvárosban lennénk.
Az egyetlen múltból itt ragadt „intézmény” a még vasárnap délelőtt is nyitva tartó Vén Bakter Borozó egy kőhajításnyira a rendőrörstől, tele régi arcokkal.
A turisták persze felnyomják az árakat: egy kis üveg ásványvíz a szállodában 690, 2 deci rumos bor az utcán 1100 forint.
Egy éjszaka egy négycsillagos szállodában két főre 50 ezer forintnál kezdődik kedvezménnyel, egy óra thai masszázs 8500, egy három órára szóló jegy a Tófürdőben 3500 forint, wellness nélkül.
A szomszédos Keszthelyen egy kétszemélyes ebéd egy kellemes, de nem luxus helyen kávéval, desszerttel 10 ezer forint – ezek már nagyon pesti árak.
Top célpont
És ha már a számoknál tartunk: 2019-ben, az utolsó békeévben – Covid-mentes esztendőben – 1 millió 233 ezer vendégéjszakát töltöttek el Hévízen belföldi és külföldi turisták, ami akkor rekord volt. Ezen belül 675 ezer volt a külföldi vendégéjszakák száma, ami messze a legmagasabb mutató a hazai fürdővárosok között, és meghaladja a belföldiek számát.
Anno összesen több mint 40 országból érkeztek vendégek a tóhoz.
A fő küldőország Oroszország mellett Németország, Ausztria és Csehország volt,
de jöttek látogatók Norvégiából, Kanadából, Ausztráliából és Dél-Afrikából is. Legtovább a németek és az oroszok maradtak, átlagban több mint 9 napig.
A Covid-válság ugyanakkor Hévízet is megütötte: a KSH szerint 2020-ban a vendégéjszakák száma 425 ezerre, tehát az előző évi harmadára csökkent, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 143 ezerre, vagyis csaknem az ötödére esett vissza.
2020 előtt egyébként
hagyományosan Hévíz volt második a legnépszerűbb magyarországi úticél Budapest után a vendégéjszakák számát tekintve,
tavalyelőtt viszont az ötödik helyre csúszott vissza.
A tavalyi évről még nincsenek végleges adatok, de hivatalos közlések szerint részben visszatértek a külföldi vendégek, a napi vendégek száma pedig a „legjobb békeévek” számait is meghaladta a Tófürdőben: karácsony környékén például 1500-an keresték fel naponta a „világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termál” tavát.
Csendes, de nem halott
Ami a kilátásokat illeti, a hivatalos várakozások szerint idén húsvétig ugyan „visszafogott lesz az érdeklődés”, de a remények szerint addig is elég vendég érkezik majd ahhoz, hogy a „szálláshelyek biztosíthassák az üzletmenetüket”.
Ezek a várakozások beigazolódni látszanak:
Hévíz az év elején csendes, de korántsem halott. És – hacsak közbe nem szól megint a Covid – innen csak felfelé vezet az út.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
