Nem lehet optimistának nevezni az OECD szerdán publikált kutatását, hiszen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint a második világháború óta mért legnagyobb visszaesés elé néznek idén a legfejlettebb országok. Előrejelzésük szerint idén, ha csak a tavasszal átélt hulláma volt a járványnak, akkor 6 százalékkal csökkenhet a világgazdaság teljesítménye, ha második hullám is lesz, akkor 7,6 százalékos lehet a recesszió 2020-ban. Eltérő forgatókönyveket határoznak meg a visszapattanásra is: ha valóban túljutottunk a járványon, akkor jövőre jórészt ledolgozhatja a világ az idei visszaesést, hiszen 5,2 százalékos növekedést jeleznek előre. A pesszimista változat szerint viszont jövőre csak 2,8 százalékkal bővülhet a világgazdaság.
A legdurvább visszaesést az olasz, a spanyol, a francia és a brit gazdaság szenvedheti el az OECD adatai szerint, mind a négy ország esetén 14 százalék körüli GDP-csökkenéssel számolnak, ha jön a járvány második hulláma. Ugyanakkor az optimistább várakozások szerint is 10 százalék feletti csökkenés lehet ebben a négy országban.
Érdekesség, hogy ezt követően egy régiós ország jön, Csehország, amely 12 százalékos recesszióba futhat bele (egy hullám esetén 10 százalék alatti lehet a visszaesés). Közel ekkora lehet a szlovákok vesztesége is, ám mielőtt kárörvendően elmosolyodnánk, érdemes megemlíteni, hogy ha lesz a járványnak második hulláma, akkor a magyar gazdaság is 10 százalékos veszteséget szenvedhet el, míg egyéb esetben 8 százalékos visszaesést jósol nekünk az OECD.
A szervezet vezető közgazdásza, Laurence Boone azt mondta, hogy jelen helyzetben szükséges a rendkívül laza monetáris- és fiskális politika, és elfogadható a nagyobb államadósság mindaddig amíg a gazdaság teljesítménye és az infláció nyomott, a munkanélküliség pedig magas. Az OECD szerint minden tagország államadóssága meg fog ugrani. Ez egyébként logikus, hiszen ezt általában a GDP-hez viszonyítják, és már csak annak visszaesése miatt sem kerülhető el.
Nagyot esik idén Magyarország
Az elemzés röviden kitér az egyes tagországokra, így Magyarországra is. Noha itthon érte kritika a kormány gazdasági intézkedéseinek ütemezését, az OECD elégedett volt a tempóval. Mint fogalmaztak, a kormány haladéktalanul reagált és a GDP 4,4 százalékát kitevő fiskális csomagot hirdetett meg. (Korábbi számításaink szerint a kormányzati csomag ennél kisebb volt, hiszen számos korábban eldöntött intézkedést is tartalmazott, és jelentős mértékben új források helyett átcsoportosításokról volt szó.)
A nemzetközi szervezet szerint az intézkedéscsomag magában foglalja a bér- és beruházási támogatások mellett az adóhalasztást és a munkáltatók társadalombiztosítási járulékainak csökkentését. Kiemelik tovább a hitelmoratóriumot, mint pozitív lépést. Az elemzés szerint a kormány összesen 2500 milliárd forint (a GDP 5,4 százaléka) értékben indított állami hitel- és garanciaprogramot. Ezen felül a jegybank 1300 milliárd forint (a GDP 2,7 százaléka) értékben indított kötvényvásárlási programot. Az MNB intézkedései között megemlítik, hogy 1500 milliárdos kerettel hitel- és kezességvállalási programot indítanak, amelyből 1000 milliárd a növekedési hitelprogram (NHP Hajrá).
Az OECD szerint az idei visszaesés után jövőre már növekedés jöhet, ám annak mértéke attól függ, hogy egy vagy több hulláma lesz a járványnak. Amennyiben szerencsésen túlvagyunk rajta, akkor jövőre 4,6 százalékos növekedést várnak, ha azonban mély és elhúzódó lesz, akkor csupán 1,5 százalékos lehet a növekedés.
Reagált a Pénzügyminisztérium
Magyarország gyorsan és jól reagált a koronavírus-járványra, ennek köszönhetően sikerült a terjedését visszaszorítani, az időben meghozott intézkedésekkel európai összevetésben is gyorsabban indulhat újra a magyar gazdaság – jelentette ki Gion Gábor a Gazdasági az Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kiadványára reagálva. A pénzügyekért felelős államtitkár elmondta: az előrejelzésben számos szempontot figyelmen kívül hagytak, így a jelentés jóval negatívabb, mint a piaci szereplők és a kormány prognózisa.
Ezeket tanácsolja az OECD
Mindkét forgatókönyv esetében a fő negatív kockázatot a hosszabb leállási időszakok jelentik, ez ugyanis elnyúló gazdasági visszaeséssel járhat. Az elemzés kiemeli, hogy globális autóipar éles visszaesése súlyosan érinti Magyarországot, miután a gazdaságunkban erős függőség alakult ki az ágazattól. Szerintük az is problémával járhat, hogy rövid a munkanélküli-ellátási időszak, ez pedig arra ösztönözheti az álláskeresőket, hogy „bármilyen”, akár alacsonyabb képzettséget igénylő munkát is elvállaljanak, ez viszont az értékesebb munkaerő „elpocsékolását jelentheti.
Magyarország az Európai Unió alapjainak egyik nettó haszonélvezője, de az nem egyértelmű, hogy az onnan érkező transzfereket milyen gyorsan lehet a gazdaság felpörgetéséhez felhasználni. Pozitív szcenáriót is említenek, a magyar gazdasági növekedés erősebb lehet abban az esetben, ha a vártnál gyorsabban állnak helyre a nemzetközi ellátási láncok, és kezdenek teljes potenciáljukban termelni a magyarországi vállalatok.
Az OECD szerint további lépésekre van szükség a fellendülés fenntartásához a politika részéről. Ezek között említik, hogy a hatékony vállalatokat kellene jobban támogatni. Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy a tőkeszegény kkv-kat se zárják ki az elérhető hitelprogramokból. A fentiek mellett megemlítik azt is, hogy a munkanélküli ellátás időtartamát növelni kellene, emellett a munkahelyi mobilitást is ösztönzné az OECD.
Bóka János számolt be róla. 
